Úvod / Nyitóoldal
   
 
Telek Lajos  2013-09-29   2,448

Hogyan is kezdjek neki e nem mindennapi történetnek, amelyre a zselízi múzeumban Polák Pál igazgató hívta fel a figyelmemet. Annak idején bizony nem voltak szépségversenyek mint manapság. De az egész Kárpátmedence, így szűkebb régiónk is híres volt arról, hogy rendkívül szép és csinos lányok és asszonyok élnek itt. Erről nem nehéz manapság meggyőződnünk hiszen lányaink mindig ott vannak a különböző szépségversenyeken.  


De talán azt kevesen tudjak, hogy a múltban az egyik környékbeli leány arcképe magyar fizetőeszközöket – pengő papírpénzeket – díszített. Az akkori Magyarországon emberek millióinak kezében fordult meg az ő arcképével ellátott bankjegy.

De hogyan is kezdődött ez a nem mindennapi történet? 1939. húsvétvasárnapján kezdődött, minden, amikor Budapestről Bénybe utazott Moskó Kálmán, ismert festőművész és grafikus. A helyi templom és vendéglő előtt ünneplőben álldogáltak a fiatalok. Az átutazó figyelmét már máskor is felkeltette egy-egy különlegesen szép népviselet vagy egyik-másik fiatal lány nemes arcvonásai. Ilyenkor művész ember lévén előkerül a fényképezőgépje, hogy az adott pillanatot rögtön megörökítse . Amikor pedig visszatért Budapestre, első dolga volt, hogy előhívatta a filmet, amelynek képsoraiban figyelmes lett az egyik portréra, amely egy rendkívül csinos arcú, 16 éves fiatal lányt ábrázolt. Mint később megtudta, a csinos leányzónak Rudas Valika volt a neve, aki akkoriban a bényi általános iskola tanulója volt.

Moskó a fényképpel egy rövid levelet küldött az iskola igazgatójának, amelyben megkérte: egyezzen meg a lány szüleivel, hogy ő portrét készíthessen a lányról. A szülők beleegyeztek, így még abban az évben visszautazott a festőművész, és 2 hetet töltött Bényben, ahol naponta 23 órán keresztül dolgozott a lány portréjának megfestésén.


Valika szülei hivatalosan abba is beleegyeztek, hogy lányuk portréja egy bankón is megjelenjen. Aztán néhány hónap elmúltával, 1940-ben forgalomba is került az új 2-pengős bankó, amely az akkori Magyarország területén volt használatos. 1941 áprilisában Valikát nem kis meglepetés érte a Magyar Nemzeti Banktól 1000 pengős bankjegy érkezett postán a nevére – ez volt a jutalma azért, hogy arcképét kölcsönözte a fizetőeszköznek. Ezen a pénzen a család bebútorozta a nappalit. Érdekességként megemlítjük, hogy a leány portréja később, 1945-ben egy devalválódott 100 000 pengős bankón is megjelent, majd egy évvel később egy újabb papírpénzen is.

A 2. világháború szenvedései után Rudas Valériát a Brünn melletti Lelkovce községbe vezérelte a sorsa. Ott talált munkát egy bizonyos dr. Vilém Goldflamnál, és később ott ment férjhez is. A morva fővárosban maradt, ott élt élete végéig. Malýné Rudas Valéria sajnos már nem él, az alsó garammenti lányok szépsége azonban kitörölhetetlen jelet hagyott a pénz gyűjtők szívében...

Kvitek Milan gyüjtő mesélte, ha meglátja valahol Rudas Valikát a pengőn ő rögvest megveszi - "legalább mi Bényiek tartsunk össze" mondja. Egyébként elmesélte, hogy  más pengő-bankón is volt bényi lány, egy bizonyos Csonka Julianna - ő az 5 pengősön volt látható.

Telek Lajos





2013-10-15 18:16:08 Timea Benkő
Ma az Új Szóban is: http://ujszo.com/online/regio/2013/10/15/pengorol-mosolygo-benyi-lanyok
2013-09-30 17:41:09 Timea Benkő
Gratulálok a szerzőnek, nagyon élvezem minden írását, hihetetlenül érdekes témákat választ.
 
 

The index.php: SIZE[b]: 20,280 MODIFIED: 2017.11.07 21:02:28.MD5: 6524a2f9a562497f53e5508fd98f73c1 STATUS: OK