Úvod / Nyitóoldal
   
 
Telek Lajos  2015-05-19   2,229

A Párkányi Városi Múzeumban május 20-án, szerdán délután Nyáry Éva festőművésznek nyílt meg „Egyiptom” c. kiállítása.  A tárlatot dr. Selmeczi László művészettörténész, régész nyitotta meg. A vendégeket a Párkányi Városi Kulturális Központ igazgatónője Mgr.Szabó Bernadet üdvözölte majd Fehér László tárogató müvész keleties dalamokat adott elő. Ennek apropóján beszélgetünk a csodálatos képek csodás festőjével. A festőművésznő első alkalommal állit ki itt a Felvidéken. Szíria, Bécs, Stockholm, Szófia, Damaszkusz, Róma, Párizs, München és Budapest után egy kis felvidéki kis város Párkány is felzárkózik a kiállító városok listájára. Pedig a Nyáry família felvidéki, akkor talán azzal kezdeném, hogy üdvözüljük Önt újra itthon itt a Felvidéken.  


A Nyáry család nemesi család, akinek a gyökerei ide a Felvidékre is kiterjednek, Gróf Nyáry Ernő Károly Albert - Ernő atya a bedeghi és berencsi Nyáryak ősi családjában született. Édesapja Nyáry Károly József Kálmán, Ernő gróf 1880 július 20-án a Turoc vármegyei Kastyánba - Kostany nad Turcom Szlovákiában született. 1935-ben halt meg Mint felmenői ő is jogász lett. Nyáry Károlynak nagykorúságát elérve, apja átadta a túrócszentpéteri Turciansky Peter birtokot a hozzá tartozó kastéllyal együtt. Amíg a nagypapa nyugalmazott járásbíró a főrendiház örökös tagja élt, ő kezelte a birtokokat: Kostyánt, Turószentpétert, Nagybucsányt - Bucany és Zsitvaújfalut - Nová Ves nad Zitvou.
A Nyáryak a pozsonyi palotáiban - akkor még az övék volt a pozsonyi palota - a vidéki kastélyokban előkelő befolyásos földbirtokosok, főnemesek és külföldről érkező nemes urak fordultak meg. A Mirbach kastély homlokzatán megtalálható a Nyáry címer, írja „Egy pillanat az Örökkévalóságban” - Nyáry Ernő bagdadi érsek élete c. könyvében. A könyv születéséig gondolom sikerült nagyon sok információt össze gyűjtenie a Nyáry ősökről, mit sikerült konkréten megtudnia, ami nem jelent meg a könyvében, de a Felvidékhez köti a Nyáryékat, fotókat más dokumentumokat sikerült e gyűjteni a könyv születése kapcsán?A Nyáry családról minden információt az ősökről édesapámtól gróf Nyáry Józseftől (ideggyógyász főorvos volt) hallottam, valamint Nyáry Károlytól, testvérétől, akit nagyon szerettem, valamint ma is Kossuthon élő báró Fekete Ferenctől, aki édesapám Eszter húgának fia. A legtöbb információt magától Nyáry Ernőtől hallottam, aki minden évben hazalátogatott inkognitóban – ő ekkor már bagdadi érsek volt. A Gellért Szállóban találkoztunk és az éttermében és presszóban beszélgettünk. Egy-két alkalommal lakásunkban is fogadtuk, meglátogatta Budapesten élő családtagjait. Ernő Atya engem kért fel és tudatosan adta az információkat, fotókat, hanganyagot és írásos dokumentumokat életéről, mert engem talált a legmegfelelőbb személynek a családban, aki őrzi és adott esetben hűen publikálja élete történetét.
Ernő Atya jó kapcsolatot ápolt Eminenciás Dr. Paskai László bíboros érsek Úrral, aki meghívta az Augusztus 20-i Szent István szentmisére és körmeneten is részt vett. Tartom a kapcsolatot és ma is információkat adok át, Nyáry Ernőről, mivel Paskai bíboros Atya boldogan fogad és mindig újabb emlékeket osztunk meg egymással. Szép ajánlást írt a megjelent könyvemhez.
A napokban jártam a Mirbach kastélyban és boldogan látom a szép felújított épületet, ami ma kiállításoknak és könyvtárnak ad otthont. A kapu fölött a Nyáry címer. Ma is őrzöm lakásomban az épületről 1937-ben készített festményt.
A Zsitvaújfalú kastélyt szintén rendbe hozták és gyönyörű parkját csodáltam a kerítésen kívülről. Ebben a kastélyban laktak Apámék a testvéreikkel, szüleikkel, melyről könyvemben is beszámolok.
Kossuthon él báró Fekete Ferenc, aki egy régi kúriát kapott vissza és itt élt Édesanyjával Nyáry Eszterrel és Lenke Nagymamával – akik már meghaltak. A kert végében van a Nyáry család kis sírkápolnája.


Az Egy pillanat az Örökkévalóságban - Nyáry Ernő bagdadi érsek élete c. könyv Nyáry érsek unokahúga Nyáry Éva festőművésznő tollából születtet meg, amelynek főhőse a bagdagi érsek, volt csehszlovák katona, tüzér, hadnagy, nyelveket beszélő fiatalember, zsidómentő szerzetes, francia állampolgár a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend lovagja, ő nem más, mint Nyáry Ernő aki Túrószentpéteri születésű magyar főpap, aki betöltötte a bagdagi érsek hivatalát, közvetlenül a Vatikánnak alárendelve. Úgy tudom, a könyve annak az apropóján születtet meg, hogy a magyar katolikus egyház részvételével rendezett fogadáson a mai püspökök számára ismeretlenül csenget apja fivérének neve, akit a Vatikánban teljes nevén ismerik Ernest- Marie de Jezus-Hostie Charles Albert Nyary OCD . Tehát ez is szerepet játszott abban, hogy ez a könyve megszülettet. Nehéz volt a könyv megírásához anyagot gyűjtenie?
Amint korábban megjegyeztem a könyv megírásához minden archív anyagom meg volt, fotókkal és hanganyaggal. Tudtam, hogy egyszer megírom a könyvet - először, amikor Izraelben jártam és meglátogattam a Kármel-hegyet, melyet régóta „Isten hegyének” tisztelnek az emberek. A zsidó, a keresztény és az iszlám vallás számára is szent helynek tartanak, mely alatt és felett 9-9 függőkert található . Ernő Atya karmelita szerzetes lett, amikor belépett a karmelita rend francia tartományába. 1932. október 15-én lépte át a Lillei zárda küszöbét, ahova halála előtt visszatért.
A Yad Vashem- Igazak kertjében járva szintén eszembe jutott Ernő Atya, amikor arra gondoltam, hogy talán Ő is megérdemelne egy „Örökzöld fát” . Mindazok, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt. Minden Világ Igaza ültetett (vagy számára ültettek) egy örökzöld fát a Jad Vasem kertjében, ami a nevét viseli, ezzel jelképezve, hogy „aki egy embert ment meg, egy egész világot ment meg”.
Amikor a Magyar katolikus egyház fogadásán szóba kerültek a külföldön élő szerzetesek és érsekek, akkor említettem Ernő Atya nevét, akiről nem hallottak. Később bevittem a dokumentációt az érseki hivatalba, ekkor szép cikket is jelentettek meg Nyáry Ernő bagdadi érsekről. Ekkor gondoltam, hogy megírom a könyvet.


Könyvének több érdekessége is van, például az, hogy hat nyelven jelent meg - köztük magyarul is, mellette több prominens személy ajánlásával, mesélne erről?
Az Xlibris kiadó jelentette meg a könyvet, mivel értékes műnek találták, így hat nyelven, köztük magyarul is. Híre ment a katolikus egyházban és több főpap, püspök, érsek kívánt írni és küldte el ajánlását a könyvhöz. Így Tíz főpapi ajánlás került a könyvbe.

Ön több alkalommal találkozott Ernest Nyáryval Magyarországon, aki titokban francia útlevéllel érkezett Magyarországra, egy hotelba. A találkozók alkalmával Önnek nagyon óvatosnak kellet lennie, mert nem akarta későbbi férje diplomáciai karrierjét veszélybe sodorni. Állítólag a titkosszolgálat a kommunista diktatúra alatt a menőbb hoteleket lehallgatta ezt egy magyar focista mondta egy interjúban?
Igen 16 éves korom után haláláig majdnem minden évben hazalátogatott Ernő Atya és amikor tehettem és Magyarországon tartózkodtam mindig találkoztunk.
Férjem diplomata, később nagykövet lett, így valóban nagyon körültekintően vigyáztunk, hogy ne tegyem tönkre a személyes kapcsolattartással férjem karrierjét. A Gellért Hotelben találkoztunk és sétálni mentünk – Ernő Atya Ernst Nyáry néven civilként jelentkezett be. Mivel itthon töltött 5-7 napot, így mindenről tudtunk beszélgetni.

Meséljen egy kicsit a könyv hőséről a bagdagi érsekről aki, aki rövid ideig Párizsban egy kereskedelmi vállalat alkalmazottja. Konnersreuthban tanácsot kért Neumann Teréztől, aki nem javasolta belépését a Jézus Társaságba. Az innsbrucki szemináriumban lett kispap, 1937-ben szentelték pappá. 1932-ben belépett a karmelita rendbe és az avoni rendházban élt, ahol 1939-től házfőnök. A német megszállás alatt is Avonban maradt, kolostora a francia ellenállás egyik bázisa, a nácik elől menekülő zsidó gyerekek búvóhelye volt. XII. Pius 1954-ben kinevezte a bagdadi misszió élére, VI. Pál 1971-ben bagdadi apostoli kormányzóvá, 1972-ben babilóniai (bagdadi) érsekké nevezte ki, ahol templomot, zárdát, püspöki palotát építtetett, és megszervezte a katolikus oktatást. 1983-ban köszönt le. 1986-ban megkapta a francia Becsületrend lovagi fokozatát. A könyvében mennyire sikerült az ő életútjának fontosabb állomásait kellőképen dokumentálni?
Nyáry Ernő katonai szolgálatát letöltve Csehszlovákiában – tűzértiszti iskolát végzett, 1930-ban hadnagyként szerelt le. Ezt követően Párizsba utazott, ahol diákéveihez sok szép élmény fűzte. Itt önálló egzisztenciát kívánt teremteni. Angol, német és francia nyelven tökéletesen beszélt, elegáns, intelligens, jóképű fiatalember volt. Pályázatokat írt, állást keresett. Egy kereskedelmi vállalatnál kapott munkát. Később egy nemzetközileg ismert banknál kapott állást. Három éve élt Párizsban, amikor hallott a stigmatizált Neumann Terézről, szeretett volna minél többet megtudni a szent életű hölgyről, abban reménykedve, hogy útmutatást kap további életére vonatkozóan. Neumann Teréz mindenki mást megelőzve fogadta Ernőt. Ez a beszélgetés szilárdan befolyásolta Nyáry Ernő elhatározását, hogy a papi hivatást válassza.
1930 őszén beiratkozott az innsbrucki egyetem teológiai fakultására. A jezsuiták lelki gyakorlatán vett részt, amikor döntött; szerzetes lesz, a karmelita rend francia rendtartományába kérte felvételét, 1932-ben lépte át a Lillei zárda küszöbét. Itt végezte el teológiai tanulmányait kitűnő eredménnyel. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a II. világháború nem kerülhető el. Nyáry Ernő lévén csehszlovák állampolgár, nem hívták be a francia hadseregbe. Míg francia rendtársait elmenekültek a városból mielőtt a német csapatok elfoglalták volna Avont , Ő egyedül maradt a kolostorban – bízva jó német nyelvtudásában a kolostor kulcsait magyar származású priorjára bízták. Amikor a németek elérték Avont, belső sugallatra, egy fehér zászlót tűzött ki a kapu fölé – remélve a zászló megóvja kolostorát a németektől. A másik fehér zászlóval kezében kerékpárra ült a németek elé kerekezett, kérte, hogy a települést kíméljék meg a vérontástól és figyelmeztette, hogy a kolostor szent hely nem tarthatnak házkutatást.
Ernő Atya komoly dilemma előtt állt, amikor éjjel zsidó anyák gyermekeikkel csöngettek a kapun bebocsájtást kérve. Vívódó lelkiismerettel érezte, mindenképpen segítenie kell. Döntött – döntése egy mélyen hívő pap egyetlen lehetséges válasza volt, bevezette az asszonyokat gyermekeikkel és szállást adott nekik. Egész éjjel jöttek az anyák gyermekeikkel, kik érkezésük sorrendjében nyertek éji szállást. Később férfiak is érkeztek. Ernő Atyának esti beszélgetések alkalmával esetenként az is kiderült, ki és hogyan került a zárdába, honnan és miért menekült. Nyáry Ernő ideiglenes szállásokat alakított ki a korábban különböző funkciót betöltő helyiségekben, melyek szép lassan megteltek.
A vészterhes napokban az Atya igen sok menekültnek segített. Az emberpróbáló idők elmúltával Nyáry Ernő helytállásáért „második hazája” legértékesebb kitűntetésével a Francia Becsületrenddel hálálta meg.
Nyáry Ernőt 1954-ben XII. Piusz Pápa kinevezte a bagdadi „Sui iuris” Karmelita misszió szuperiorává, a Keleti Kongregáció misszió főnökévé.
1970-ben a bagdadi latin érsekség vezetője, két év multán 1972. március 23-án érkezett meg érseki kinevezése.

Nyáry Ernő bishop


-1986. augusztusi, Szent István-napi körmenet, majd utána a Bazilikában adott fogadás, ahol a vendégek is csak tippelhettek, ki lehet a főpapi reverendát viselő vendég. Ez a nap egybevágott Nyáry Ernő nyolcvanadik születésnapjával. A szülőföldjét soha nem akarta meglátogatni vagy igen?
Nyáry Ernő bagdadi érsek 1983. május 30. időponttal vonul emeritus státuszba – nyugdíjba. Magyarországi rokoni, papi, baráti kapcsolatait is élénken ápolta, anyanyelvét, melyet hibátlanul megőrzött. Szentmiséit franciául és angolul mondta – olykor latinul. Hetvenötödik életévét betöltve Nyáry Ernő – az előírásoknak megfelelően benyújtotta lemondását. Azonban ezt a Szentszék nem fogadott el, így további két évig gyakorolhatta lelkipásztori munkáját. Több mint három évtizedig az Iraki fővárosban élt. Közeledve nyolcvanadik évéhez el kellett hagynia bagdadi missziós helyét, oly nagyon szeretett keresztény közösségét. Visszatért Franciaországba, a Párizs közeli Avonba. Ezt követően csak rokonait látogatta Budapesten, Kossuthon.
1984-ben Budapesten tartózkodott és ekkor hívták meg először a Szt. István Bazilikába, ahol megtekinthette az ereklyét.
1986. augusztus 20. ünnepi szentmisén vett részt a Szt. István Bazilikában és a körmeneten. Paskai László koadjutor érsek mutatta be a szentmisét ezt követően volt módjuk beszélgetni – akit nagy tudású, széles látókörű kiváló emberként jellemzett és mindig nagy tisztelettel emlegetett.
1987-ben a Huba utcai karmelita templomban – pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából aranymisét cerebrált.
Az érsek 1986-ban még utoljára hazalátogatott a Felvidékre. Együtt volt szeretett húgával Kossuthon, búcsúzott a család és családi kriptától – rövid misét tartott. A környékbeli községekben is járt, ahol átélte a feléje áramló tisztelet, megbecsülést.

1987-ben, nem sokkal aranymiséjét követően, visszavonultan halt meg a franciaországi Avon kolostorában. Ön mit gondol, szülőföldjén tudják azt, hogy szülöttjük milyen sikeres karriert futott be és milyen fontos tisztséget töltött be?
Közvetlenűl a család és a Kossuthon élő rokonság ismeri és tudja ki is volt Ő valójában.
Magyarországon már talán többen, az érsekség és főpapság jóvoltából.

A Gustáv Husák kommunista korszak idején Csehszlovákiájában, Kossuthon (ma szlovák terület, Turócszentmárton része – a szerk.) nem engedték meg neki a nyilvános misézést, és ehhez be kellett zárni a templom kapuját, addig Budapesten, a Huba utcai karmelita templomban ezt megtehette –mit gondol ez miért történhetett meg, nem kéne a könyvet szlovák nyelven is kiadni, hogy az emberek megismerjék az ő történetét?
Én úgy gondolom, hogy az Xlibris hajlandó akár szlovák nyelven is kiadni, ez az Önök és Slovákiában élő Magyarság kívánsága lehet –az Ott élő katolikus papságra is számíthatnak.

A Nyáry dinasztia tagjainak leszármazottai soha nem akarták vissza kérni Felvidéken elterülő birtokaikat esetleg még létező kastélyaikat?
Én nem tudok róla, hogy a családból ezt bárki is kérte volna.

Térjünk rá most Nyáry Évára festőművésznőre, megpróbálok egy kicsit felvázolni életútja nevezetesebb állomásait Végigjárva Csontváry útját, (Szíria, Jordánia, Libanon). „Szíria magyar szemmel” a Szíriai Köztársasági Elnök nyitotta meg kiállítását Damaszkuszban. Al-Baath, Tishreen, Al-Thawra, Syria Times- újságok és a Televízió beszámoltak nagysikerű kiállításáról. Milyennek ismerte meg ezeket az országokat? Mi a hírekből mindig csak rossz híreket kaptunk ezekről az országokról, milyenek voltak az Ön tapasztalatai?
Az én kiállításom 1985-ben volt Damaszkuszban. Öt éven keresztül tartózkodtam ebben a városban, mint diplomata feleség gyermekeimmel. Ugyan nagy szegénység volt, de érezhető volt a közbiztonság. Mindenki nagyon kedves és segítőkész volt, sokat kirándultunk a környező városokba, ha betartottuk a megfelelő helyi szokásokat, igyekeztünk könnyű kendővel takarni vállunkat és karunkat, főleg ha ismeretlen kisebb településekre látogattunk, akkor nyugodtan közlekedtünk. Semmi atrocitás nem ért, sőt a segítőkészség a jellemző.
Egy alkalommal amikor a kocsink leállt a sivatagi úton, az első érkező jármű elvontatta, minket a legközelebbi Hotelba szállítottak és két nap múlva visszahozták megjavítva a gépkocsit. Mindezért nem fogadtak el semmit.

1990.-től Történelmi Családok Egyesületének tagja amelynek több felvidéki nemesi család is tagja vagy tévedek?
Igen tagja vagyok,
2005. szeptember 10-én, Hágában az MTCSE felvételt nyert az Európai Nemesi Szövetségbe (CILANE: La Commission d' Information et de Liaison des Associations Nobles d' Europe). A hágai kongresszuson az MTCSE-t - beleértve az erdélyi és a felvidéki nemességet is - teljes jogú taggá nyilvánították.

Valamint 2010 óta a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend Nagyperjele, és e minőségében magyarországi képviseletének vezetője. Ön nem egy alkalommal kísérte el az adományokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az össze gyűlt adományokat azok kapják e meg akik rá vannak szorulva, tehát ebből kiindulva feladatának tekinti segíteni a rászorulókon.
Humanitánus feladatot lát el, könnyű ma segélyt gyűjteni, megnyerni azokat akik segíteni tudnak, hogy támogassák Önöket ?
A Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend tagja vagyok, 1990-ben tartották az első avatást, melyen én is felvételt nyertem. Nagymesterünk H.E. Don Carlos Gereda Spanyol herceg, aki a 48. nagymester a Spanyol királyi család tagja.
2010 óta vagyok Grand Prior of Hungary
Magyarország területén minden hónapban osztunk adományokat különböző szegény térségekben. Nagycsaládos és szegény embereknek juttatjuk el az adományt. Ez a legfontosabb tevékenységünk - „Atavis et Armis”

Ha megkeresik önöket a Felvidéknek is segítenek, mondjuk egy árvaháznak vagy gyerekotthonnak, mert általában a gyerekek azok akik sok esetben nem tehetnek semmiről, még is sok esetben ők sinylik meg a szegénységet, ha tönkre mennek a családok vagy árvaházakba kerülnek, szoktak egy ilyen felkéréskor segíteni?
A Felvidéken van Nagyperjelség – H.E. Capt. Stanislav Holak a Grand Prior of Slovakia – Ő jogosult a térségben intézkedni és adományokat osztani.

Az ön élet útja során nagyon sok kitüntetésben volt része, én mégis néhányat szeretnék kiemelni A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetés, Magyar Posta - A világ legszebb bélyege -Művészeti nívó díja. Magyar Királyi Szent István Rend 250 éves jubileumi emlékérem,1956 Világszövetség – Vitézi Nagykereszt kitüntetés ha az ember csak ezt a néhány kitüntetést díjat nézi ezek az elismerések mit adnak önnek ha rájuk néz, erőt, akaratot, újabb kihívást, hogy mindaz amit tesz értelme van munkájának vagy nem lehet szavakban megfogalmazni ?
Mindig szerettem volna gyönyörködtetni és igazán szép egységes tematikájú alkotásokat létrehozni. Kiállításaim mindig új témákról, sorozatokból álltak, így nagyon sokrétű és gondosan kidolgozott alkotásokról beszélhetünk.
Zenei sorozatom: Szokolay Sándor zenéje –Ady Endre verseire komponált művek képi kifejezése,
Csontváry útján: Szíriai kiállításom,
Bonjour Monsieur Monet: Olszországban festett képeim,
Markó Iván táncjátékának ihletésében fogant: Az ember fia festményem,
Figurális képek: József és Putifárné
Miremare ciklus - Egyházi témák,
Zsámbéki templom - Az emléknek száz ideje van - Sorozat
Olajfestményeimnek tematikája leginkább történelmi, ill. egyházi.

Az emléktáj festője – Magyar tájképek
Toll rajzok,
Portrék

Lírai finomság és ősi erő keveredik műveiben. Többször ihlette meg a költészet és zene.” ( Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 2. Enciklopédia ) Hogyan születek meg A Szent Korona zománcképeiről készített festményei, hogyan jött az ötlet, hogy a Magyar Szent Korona Zománcképeit megfesse, amelyről aztán könyv is születtet A Magyar Szent Korona Zománcképei – Orbán Viktor előszavával. Valamint a Magyar Szent Korona zománcképeinek nyilvánossága, publikációi, kiállításai után a Magyar Posta Rt. Felkérte a művészt olajképeinek bélyegeken történő megjelentetésére is. Azt hiszem egy művész részére az az elismerés, ami ezt a sorozatot követte egyedüli alkalom, mert tudomásom szerint senki nem készíttet festményt vagy zománc képet a magyar szent koronáról ?
1991-ben kért fel Prof. Dr. Kállai István az ELTE Történelemtudományi Tanszék rektora, hogy fessem meg nagyban a Magyar Szent Koronát, hogy a korona kutatók és más érdeklődők nagyban -„kivetítve” láthassák a pár négyzetcenti nagyságú koronán látható zománcképeket. Ludvig Rezső korona kutatóval (aranyműves) konzultálva kezdtem el készíteni 50 x 50 ikonfára készített olajfestmény sorozatomat. Dr. Selmeczi László a Történeti Múzeum főigazgatója 1991-ben mutatta be először a kiállítást Dr. Kállay István professzor megnyitójával.
Ezt követően négy évig különböző külföldi múzeumok és kiállítótermekben mutatták be az alkotásokat. Ezt követően hazánkban, különböző nagyvárosokban mutatták be az olajfestmény sorozatot. A Magyar Szent Korona zománcképeinek nyilvánossága, publikációi, kiállításai után a Magyar Posta Rt. kért fel az olajfestmények bélyegeken történő megjelenítésére. 2005-ben indult és 2008-ban megjelent és kiadott sorszámozott alkalmi blokk sorozattal zárult sorozatokért „Az év legszebb bélyege” és a Magyar Posta Nívó Díját kaptam.


Nyáry kastélyban

Nyáry Károly a Pozsonyi Mirbah palotában, homlokzatán
a Nyáry és Esterházy címer

Egyiptomi kiállítás sorozata, amely Párkányban látható egyfajta időutazásra hívja a látogatót a Fáraók földjére az égig érő piramisokhoz. A művészt már az első egyiptomi utazása alkalmával lenyűgözte a több ezer éves kultúra. Nekropoliszt, a dinasztikus emlékhelyeket, a gyűjtemények európai szemnek különleges darabjain. Nemcsak többször visszatért Kairóba, de Egyiptom történelméről, a világörökség részeként kezelt Királyok völgyének ásatásairól. Tutanhamon sírkincsének feltárásáról sokat olvasott. Úgy vélte, mások számára is lehet jelentősége, ha élményeinek egy képsorozatot szentel. 2004 és 2006 között megfestette többek között olajjal a Gizai piramisok látványát, a Szfinx monumentális tömbjét, II. Ramszesz templomának Abu Szimbeli nagy templom bejáratát, és néhány, a Tutanhamon ásatásokból kairói múzeumban kiállított eredeti emléket; a szántalpas, aranyozott ládán fekvő Anubisz kutyát, egy halotti ágyat díszítő, festett-faragott gepárd fejet, Tutanhamon féldrágakövekkel díszített, üvegpaszta berakással, féldrágakövekkel díszített színarany halotti maszkját. A berlini múzeum ismert Nofertiti büsztje alapján pedig megalkotta Ehnaton fáraó feleségéről a maga sejtelmes szépségű olajportréját. Ezek a festményei sokunk számára egy időutazáshoz hasonlítanak, amely keretén belül mintha az ön képei által mi is részese lehetnénk az évezredes múltnak, amelyet festményein keresztül próbál nekünk szemléltetni, már csak a homok és a piramisok és a múmiák hiányoznak a kiállításáról, hogy valóban Egyiptomban érezhessük magunkat. Mit gondol az emberekben a kiállítása milyen hatást vált ki. És melyik képe a sorozatból születtet meg a legnehezebben és miért?
2004 és 2006 között készítettem el az Egyiptomi sorozatomat. Két ízben jártam Egyiptomban, először amikor megcsodáltam a Kairói Múzeum kiállított több ezer éves kultúra gyűjteményes kiállítását. A Nekropolist, a fáraók emlékhelyeit, Királyok völgyének ásatásait, A Gizai piramisokat az Abu Szimbel-i nagytemplomot … Ekkor született meg a gondolat, hogy egységesen bemutatom a számomra legszebb és kivitelezhető alkotásokat, hogy azok az emberek is láthassák akik soha nem juthatnak ki Egyiptomba, vagy vágyat ébresszek egy utazáshoz. Arról nem is beszélve, hogy az egyiptomi alkotások a világ több múzeumaiban láthatók.
Második utam célja már tudatos felkészülés volt, amikor rendszerezve vázlatokat készítettem és egy eredeti papirusz készítő műhelyből szereztem be a papiruszokat, melyekre festettem és rajzoltam.

Képein a vallás, a halottkultusz a teljes egyiptomi kultúrát átitatja. A halottak életének „túlvilági” folytatása hitében nemcsak a halott testét készítették fel a maradandóságra, de mindennel körülvették, ami odaát is biztosítja a személyének kijáró pompát, kényelmet, anyagi biztonságot. Képein keresztül a látogató megismerheti azt a teljes kultúrát illusztráló festett képek az írásos emlékek mellett lehetővé teszik, hogy az ókori Egyiptom mindennapjaihoz is közel kerülünk. Képei mesélnek nekünk az ősi korokról valaha volt egyiptomi istenekről. Gondolom, képeinek van valami üzenete elárulná hogy mi az üzenetük?
Ahhoz, hogy értsük is, mit ábrázolnak a jelenetek, hozzá kell olvasnunk a magyarázatokat. Egyiptom történelmét, régészeti feltárásainak történetét.
Ehhez segítséget kapunk Dr. Selmeczi László professzortól, aki régész és sok kérdésre tud válaszolni a kiállításon megjelent kedves érdeklődőknek.
Újabb és újabb ismereteket kell gyűjtenünk ahhoz, hogy dekoratív vonzásuk mellett a képek tartalmának is részesévé váljunk és általuk közel kerülhessünk egy valamikor volt, csodálatosan gazdag kultúrához.

Nyáry Éva festőművésznő Egyiptom képeit láttán kinyílik egy több ezer éves birodalom különleges világa. Ókori Egyptomot ábrázoló képei kapcsán észrevétlenül egy csodálatosan gazdag kultúra világában ,kalauzol minket a festő térben és időben, mintha egy leirhatatlan időutazás tagjai lennénk.A kiállitás megnyitója felül múlta várt érdeklődést természetesen a tejszinhab a tortán a nem várt vendégek tették még szinesebbé ezt a napot.Néhány fotó a kiállitásról
Telek Lajos
 
 

The index.php: SIZE[b]: 20,123 MODIFIED: 2017.07.20 08:58:20.MD5: f85cef47c050bee155b3a3e8340b4542 STATUS: OK