Úvod / Nyitóoldal
   
 
Telek Lajos  2015-08-04   2,308
Sok mindent el lehet mondani de azt hogy mai vendégem unatkozott volna a pár évtized alatt mig riportjait olvashattam ,de hogyan is lett ő sport riporter .Most ebben a riportban erre is fény derül meg arra is hogy álljon most itt egy rövid névsor a riportalanyai közül néhány név: Vitray Tamás, In memoriam szegény drága jó kollegánk Gyulai István, Dr.Faragó Tamas, Sir Bobby Charlton, Détári Lajos, Linford Christie, Merlene Ottey, Mike Powell, Telek Manci Andris, voltakeppen 1990 és 2009 között magyar, szlovák cseh és néhány nyugati focista sztárjátékos Pinte, Németh Szli, Simon Gyula, Moravcik, és kiváló atléta számtalan, de sok hokista is volt köztük , Peter Stastny, Miro Satan, Zigo Pálffy, legalább 250 nagy interjút csinált, mondjuk így a 25 év alatt, évente olyan 8-10-et. A sport riportkészítés és a nyelvészet mellett a gyógyulásának története is megérne egy misét. De mindenre most fény derül lerántjuk a leplet mindenről.  


Még egyszer köszönöm hogy elfogadtad kávé meghívásomat ahol enged meg egy kicsit hogy ki kérdezzelek, hogy mi minden történt veled az elmúlt 25 év alatt.

- Kezdjük azzal hogyan lettél Te sport riporter ?

- Bár nem voltak profi sportolók, de szüleim szerették fiatalabb korukban a sportot, édesapám 30 éves koráig focizott, igaz csak kerületi szinten, de korábbi csapattársai szerint egy ügyes gyors, jól cselező kis szélső volt sőt katona korában (Karlovy Vary-ban húzott le a fater kemény két évet „angyalbőrben”) atlétikai versenyekre járt távolugrásban és 60 méteres sprintben, édesanyám pedig junior korában Tolna megyei (anyukám a Pécs mellett Bonyhádon született) asztalitenisz-bajnokságban 3. lett, meghát mindkét nagyapám túlélte a II. világháborúban a Don-kanyari borzalmakat , az sem volt hogy úgymondjam egy kis „ sportteljesítmény ”), tehát én is a véremben a génekben hordozom a sportosságot, fociztam és atletizáltam (sprintben, 100-on 17 évesen 11,7-et futottam, 60-on, 7,1-et), de sajnos 19 évesen hátgerinc-ferdülés miatt abba kellett hagynom a sportolást, de már jóval korábban olyan 8-9 évesen eldöntöttem, hogy sportriporter leszek. Anyukám szegény azt hitte megbolondult a fiacskája, én ugyanis lejátszottam egy asztalihoki -játékban az össez hoki-vb-t és közben magyarul, csehül és szlovákul közvetítettem a saját magam által játszott meccseket, ezeket statisztikailag füzetekben pontosan vezettem is, majd úgy 8.os koromban megszerettem a kosárlabdát, 3 fenomenális kosaras, a görög Gallisz, a szerb Drazsen Petrovics és a spanyol San Epifanio voltak a kedvenceim, ezek szerepbe bujtam és otthon az udvaron a saját kosarpalánkomon őket utánoztam és közvetíttettem . Majd a gimiben a gimibajnokságban imádtam kosarazni, 3 pontosokat dobáltam, de mivel csak 171 centire nőttem ezért a kosár karrierről lemondtam , egy-két évig kosárbíróként is tevékenykedtem azt is imádtam . A sportriporterkedésem komolyabb fordulatot 1989-ben vett, amikor is a galántai járási hetilap, az Út tudositokat keresett járási focimeccsek kommentálásra, azonnal jelentkeztem, és első cikkem a Deáki-Slovan Bratislava barátságos meccs volt, amelyet 10:2-re nyert a Slovan, amelyet Jozef Jankech irányitott (Deáki csapatát pedig a bátyja Imrich Jankech) ös olyanok fociztak a Slovan mezében mint Tittel, Glonek, a két Vencel, Pecko, Jaro Timko, szóval ezzel a meccsel kezdtem alig 16 évesen, aztán jó pár deáki tudositas után rám bizták 1990-ben, 3-os gimisként az akkor II.ligás Duslo Salal hazai meccseinek kommentálását, első interjúmat 1991-ben Radványi Mikivel készítettem , hát ezek voltak a kezdetek, 25 évvel ezelőtt, mintha ma lett volna, el sem hiszem, hogy negyedévszázad ezeknek a fantasztikus napoknak….

- Én itt ott az Ifi magazinban találkoztam írásaiddal aztán jött a Hajrá magazin ahol a te neveddel már több interjút riportot olvashatunk?

- Az Ifi és a Hajrá jóval később jöttek, előbb a galántai Út járási hetilap 1990-91, majd miután felvettek a pozsonyi Komensky Egyetemre, felhívott Néma Laci, a Szabad Újság sportrovatának vezető szerkesztője, irjak nekik pár cikket, majd Bárdos Gyula a lap akkor főszerkesztő-helyettese szerkesztő-riporteri állást ajánlott. Ez a két kolléga indított el a pályán

- Kiknek dolgoztál még hiszen az a jó ha az ember több lábon áll egyszerre több lapnak is publikál?
- Az Egyetem mellett (ahol angol-magyar szakon tanultam) a Szabad Újságnak dolgoztam rendszeresen, majd a pozsonyi magyar rádióba is hívtak , Protics Jancsi és Bárdos Ági, hogy szerkesszek sporthíreket , s néhány elő adásba hívjak meg sportolókat és beszélgessek velük, aztán Pékh Zoli a pozsonyi magyar tv- műsor főszerkesztője is felkért, készítettem nekik is pár riportot. Ma is bánom, hogy 2-3 év után nem folytattam , igen élveztem azt a munkát, de egész egyszerüen, tv-re és a rádióra nem maradt időm, főleg miután Szilvássy Jóska és Tomi Vince átcsábítottak 1992-ben alig egy év után a Szabad Újságból az Új Szóhoz, majd 1993 és 1996 között, Néma Laci és Batta Gyuri sportnyelven szólva leigazoltak a Dunaszerdahelyen a Patassy Feri által kiadott Hajrá hetilaphoz, s mivel az Ifit is a Patassy-Kiadó vette át, hát oda is írogattam. A Hajrá-ban 3 évig bejárhattam szinte egész Európát, a kiadó és a főszerkesztők is szabad teret adtak, azt csinálhattam , amihez kedvem volt, na persze azért a pénz akkor is korlát volt, de nem úgy mint manapság, akkoriban azért akadtak szponzorok, akik támogatták a lapot és a riportútjaimat is, kár , hogy 3 év után megszűnt a magazin. 1996-1997-ben elmentem tanítani Galántára és Vágsellyére, de aztán visszacsábítottak az Új Szó-hoz, ahol két éven át lehettem a Sportvilág c. heti melléklet felelős szerkesztője,. Többek között az akkori Nemzeti Sport főszerkesztője, Dénes Tamás is nekem dolgozott, imádtam ezt a munkát is. 1998-ban Fulajtár Ferenc somorjai sportszerető mecénással közösen elindítottuk a Franco Focimagazint, amely egy csallóközi hetilap volt, később Heti Foci néven jelent meg, és 2006-ig jelentettük meg. Közben bedolgoztam a szlovák Sport és Sme napilapoknak, a TASR és SITA hírügynökségeknek , a budapesti Reggel és Magyar Nemzet napilapoknak, részt vettem a Nap Tv által indított Riporter kerestetik versenyen, amelyen sikerült a legjobb 8 közé kerülnöm. 2009-ben sajnos súlyos betegség támadt meg, és 2012 tavaszáig az életemért küzdöttem, de hála a jóistennek még itt vagyok és újra szeretnék írni , riportokat készíteni , de valahogy senki sem keres, márpedig én nem szoktam magamat kínálgatni, mindig csak ott dolgoztam, ahová hívtak...

- A riportalanyaid közül néhány nevét szerettem volna meg említeni de a sportriporterek nagy öregjével : Vitray Tamás aki öreg róka sikerült a riportod róla köztudott hogy oda figyel minden kérdésre ?
- Egész egyszerűen . A 60.születésnapja apropóján felhívtam Őt 1993-ban és megbeszéltünk egy időpontot és találkoztunk a lakásán. Hihetetlenül úriember volt igen készséges, akkori neje, Kállay Bori zserbóval kínált , sőt az interjú után elvitt a magyar-svéd meccsre a Népstadionba, és ott ülhettem vele a közvetítő fülkében, ráadásul a szünetben élő adásban a 2.féldiő kezdete előtt még meg is kérdezett a meccsről. Életem egyik legnagyobb élménye volt, akkor ugyebár alig voltam 20 éves, bár ő felajánlotta, hogy bátran keressem fel, ha segitségre lenne szükségem, de mivel 25 éven át a saját magam szerencséjét mindig sikerült valahogy kovácsolgatni, egyszer sem kerestem fel, lehet, most megkérem, segítsen , mert szeretnék még sportújságíró lenni, ha nem is újabb 25 évig , de legalább úgy 24 évig, 41 évesen azt hiszem, ennyi még bennem van, lenne....

- Détári Lajos a magyar foci egyik csillaga, akiről nem régiben könyv jelent meg mit gondolsz a te interjúdban megtudhattunk róla valami olyan kuriózumot amit nem olvashatunk még róla?
- Nos, csalódást kell okoznom , mert én sohasem mentem a kuriózumokra, úgymond nem érdekelt a bulvár, a szenzációhajhászás, mindig igyekeztem a riportalanyimból a magánembert kihozni, hogy ez sikerült-e Döme esetében, ezt az olvasóra bízom , de annyit elárulhatok, hogy a Fradi öregfiúk egyszer Lukanényén szerepltek ha jól tudom 1996-ban, ahelyi öregfiúk ellen, s a házigazdák felkértek, közvetítsem élőben ezt a barátságos meccset, tehát Détári Lajos egyik meccsét élőben közvetíthettem .. A találkozó utáni vacsorán jól az orrom alá is dörgölte, hogy milyen baromságokat mondtam, hozzáteszem, hogy Döme kissé spicces volt, így érzékenyen érintette néhány csípősebb, irónikusabb kommentem, de aztán a jó lukanényei borocskák mellett csillapodtak a kedélyek kettőnk között....

- Néhány név akikkel riportot készítettél , kezdjük sorba Sir Bobby Charlton, a football- ikont milyen embernek ismerted meg nyílt őszinte vagy egy kicsit vissza húzódó?
- Igazi úriember, kifogástalan kiejtéssel, odafigyelt arra, hogy minden szavát értsem, és maximálisan odafigyelt a kérdésekre is, őszintén válaszolt, igaz jó előre kikötötte, hogy 10 percem van és öt kérdésem. Miután letelt a tíz perc, ránézett az órájára és azt mondta, mivel jókat kérdeztem tőle, még feltehetek neki egy utolsó utáni ráadás-kérdést, de csak akkor válaszol rá, ha ez is olyan jó lesz, mint az előző 5....
 
- ,Linford Christie, Merlene Ottey, Mike Powell, szinesbörü atlétákkal hogyan alakult a riport mennyi idő állt a rendelkezésedre hogy szóra bird a Jamaicai és Philadelfiai atlétákat ?
- Az atlétika nálam a sportok sportja, mások a sportok királynőjének nevezik. Imádom az atlétikát, 3 nevet meg kell említenem: Alfons Juck pozsonyi újságíró -menedzser, megboldogult Gyulai István és a szerdahelyi atlétaedző fenomén Pogány Misi. Igazán sokat segítettek, hogy odaférkőzhessek a világsztárok közelébe, mindegyik említett sztárral a versenyek utáni banketten beszélgethettem, miután néhány kollégával együtt kiváltságosként elintézték nekem, hogy oda is bejuthassak, ahová az újságírók többsége nem, az esti VIP-bankettekre. A három említett közül Powell, a távolugrás királya egy igazi bohóc, laza figura, Christie és Ottey már egy kicsit komolyabbak voltak, de az atlétákról általában elmondhatók, hogy készséges riportalanyok ...

- Aki ilyen nagy nevekkel kerül kapcsolatba az jól kösse fel a gatyáját meg mindennap forgassa az angol nyelv könyvet tehát tökéletesen kell beszélni a nyelvet vagy vigyél magaddal tolmácsot aki fordít nálad hogyan zajlott mindez?
- Hat évig tanultam angolul, de ami még lényegesebb, amióta elindult az Eurosport adása, angol nyelvű kommentárral néztem a sportközvetítéseket , igyekeztem a lehető legtöbbet hallgatni az angolt és gyakorolni is.

- Telek Manci Andris, Pinte, Németh Szili, Simon Gyula, Moravcik,mellet néhány nyugati focista sztárjátékossal is készítettél interjút meséljél csak egy kicsit nekem ezekről kiket sikerült szóra bírnod ?
- A névsor elejére kívánkozik az az egyetlen sztárfocista, aki nem állt kötélnek, nos ő Peter Schmeichel a dán kiválóság, aki a kassai Slovan hotelben a Kassa-Manchester United BL-meccs előtt nem éppen irodalmi stílusban rázott le. Ugyanitt ugyanekkor azonban mikrofonvégre kaptam Karel Poborskyt, Paul Scholes és Roy Keanet, a cseh csodacsapat játékosai közül emlithetem, Nedvedt,Rosickyt, Ujfalusit, Barost, Kollert edzőjüket Brücknert, két nagy kedvencemre is büszke vagyok, a finn Litmanenre és trinidadi Dwight Yorke-ra, aztán a Van Gaal-féle nagy Európa-verő Ajaxból, Marc Overmarsot emlitem, szegény megboldogult Peter Dubovsky első Real Madridos-meccse előtt Innsbruckban beszélhettem Michellel, Proszinecskivel, Luis Enriquevel, Chendoval, a Slovan- Chelsea meccs kapcsán, Gulittal, Viallival, Petrescuval, a Kassa-Feyenoord Bl-meccs után Dudekkal, Kornyejevvel, szomorú aktualitása miatt a névsor végére hagytam a nemrég sajnos újra teljessé vált Aranycsapatot, amelynek a közelmúltban elhunyt tagjaival is találkozhattam, a Szlovákiai Magyar Újságiró Fociválogatott tagjaként a dél-svédországi Lundban olyan meccsen játszhattam és mellesleg lőttem két gólt,a melyiken a Grosics-Buzánszky-Hidegkuti birói hármas irányította a meccset, és szegény Jenő bácsi két további gólomat les cimen nem adta meg, partjelző volt és beintette a lesemet, mindkétszer igaza volt egyébként, de Koppenhágában, amikor szintén az Újságírócsapattal fociztunk, akkor Puskás Öcsi végezte el a kezdőrúgást és egy másik meccsünkön már nem tudom, hogy hol pedig Czibor Zoli, s egy alkalommal Orbán Viktor ellen is fociztam, és Szepesi Gyuri bácsi közvetítette a meccset, s egyszer Borbély Joe menedzsernek köszönhetően az 1970-es brazil világbajnok csapat tagjával Eduval is pályára léptem, és sikerült neki gólpasszt adnom, s a meccs után megdicsérte a bal lábamat, mert többször is jól passzoltam neki.... Hát hiába, anyukám kölyökkoromban nem engedett focizni , azt mondta a tanulással többre megyek, de ugye ha egy anyuka valamit nem enged a fiának, akkor az a gyerek mégiscsak nagyon akarja azt a tiltott gyümölcsöt,kóstolni ma is imádok focizni...

- De a hoki szerelmeseinek is szolgáltattál pár exkluziv interjút Peter Stastny, Miro Satan, Zigo Pálffy, ezzek nem kis játékosok akiknek sikerült a közelébe férkőznöd de hogyan sikerült egyeztetni velük többségük Amerikai csapatoknál játszik a szlovák és cseh médiák is sok esetben időre van szükség hogy létre jöjjön egy interjú, egyeztetések kérdése hogyan sikerül megtudnod a telefonszámukat amelyek sok esetben titkosak így hát nem könnyű velük egyeztetni?
- Amikor ketté vált Csehszlovákia és megalakult a szlovák önálló hokiválogatott, a C csoportos világbajnokságra hazajött a nagy öreg Peter Stastny, akit egy edzés előtt sikerült kiffagatanom, egyeztetni kellett előtt faxon, akkor e-mail helyet még faxon folyta a kommunikáció és bizony csak két további szlovák kollégám egyeztetett vele előtte, így többen, akik blindre jöttek, nem faggathatták ki. Egy kuriozum: Peter Statsny kijött az újságírókhoz és ezt mondta: először jöjjön a magyar újságíró, mármint én, mert a kisebbségnek előnye van, a többi szlovák kolléga meg csak ámult és bámult. Zigo Pálffy édesapja nagymegyeri magyar, a kis Zsiga 12 éves koráig, amíg el nem kezdett komolyabban hokizni, többször is nyaralt a csallóközi nagymamájánál , aki egy kukkot nem tudott szlovákul, sőt Pálffy akkoriban a DAC-nak szurkolt, Miro Satannal szomorú hangulatban sikerült beszélnünk, nem sokkal a szegény Demitra halála után, de ős is rendkívül készséges személyiség ennyit mondhatok.

- A 25 év alatt, évente olyan 8-10 interjút készítettél legalább 250 nagy interjút csináltál ,aztán valahogyan eltűntél 25 éves sportriporteri karriered csúcspontja még is egy könyv volna a legszebb hallottam, hogy már a címe is meg van a fejedben : 25 év 25 sportriportja,tehát hogyan is állasz most ezzel a könyvel mikorra várható ?
- Hát sajnos egy súlyos betegség miatt 2010 és 2012 között valóban eltűntem , így valójában az a 25 év csak 23, de egy kis füllentést remélem elnéznek nekem, hiszen két évig azért nem írtam cikkeket , mert az életemért küzdöttem, tehát nem voltam olyan egészségi állapotban, hogy dolgozhassak, 50%-os rokkant nyugdíjas lettem és munkanélküli újságíró , sajnos adósságba is kerültem emiatt, végrehajtók is rámszáltak, anyagi helyzetem eléggé aggasztó, siralmas, de szerencsére az egészségem sokat javult, s lassan a munkakedvem is visszatér, bár félek, hogy a régi 20-25 évvel ezelőtt fiatalso lendületem már sohasem tér vissza. A könyv Puskinnal mondva az Anyegin múlik , vagyis pénz kérdése első nekifutásra 500 db-ot szeretnék kinyomtatni, ami durván 5 ezer euróba kerül, most erre kezdtem gyűjteni , remélem összejön még az idén, a legnagyobb gondom, hogy mi ne kerüljön a 25 riport közé, mi maradjon ki...
- A nyelvészet mellet a Te gyógyulásod története is megér egy misét ,akkor most itt az alkalom ,hogy mindkettőről részletesebben szót váltsunk .  Kezdjük akkor a nyelvészettel amelyekből előadásokat is tartasz bérmentve, ingyenesen csinálod és ezt küldetésne k veszed a közelmúltban elhunyt két nyelvész példaképed Kiss Dénes és Varga Csaba emlékére , hiszen az előadásodban elhangoztak nagy része az ő munkásságuk előtti tisztelgésed lenne a részedről,miről szól ez az előadásod pontosan ?
- A gyógyulásom és a nyelvészet iránti újbóli érdeklődésem szorosan összefügg. Gyógyulásom során sajnos be voltam zárva a négy fal közé, igy rengeteg időt töltöttem az internetezéssel is, és órákig hallgattam Kiss Dénes és Varga Csaba előadásait, az újra feléledt kíváncsiságomat a nyelvészet, a magyar nyelv iránt nekik köszönhetem. Az előadásomban szeretnék néhány általuk felfedezett titok mellett , saját magam által felfedezett titkokat is megosztani a fiatal magyarsággal, szeretném végigjárni az összes szlovákiai magyar gimnáziumot, nem árulok el többet, csak a címét: A kód: 1=2, magyarul=emberül

- Akkor most térjünk rá arra a diagnózisra amelytől minden ember fél mikor azonosul azzal hogy ő egy betegségben szenved és kilátástalan a gyógyulása te hogyan szembesültél a betegségeddel és hogyan sikerült meggyógyulnod elmesélnéd röviden dióhéjban a te gyógyulásod történetét,hátha segítesz másoknak  is felülkerekedni a betegségen vagy lehet hogy ezt is megkellene írnod egy könyvben?
- Nem szívesen beszélek a betegségről. A gyógyulásról pedig ennyit: hit, szeretet, zene, család, sport, gyógynövények, elektro - mágneses biorezgés - terápia Magneter, Lelkes János barátom és Farkas Zoltán gyógyító. És egy mondat, bölcsesség Hypokrátesztől: Nincs gyógyíthatatlan betegség, csak gyógyíthatatlan beteg. Hinni kell a gyógyulásban, önmagunkban és küzdeni kell az egészségért, minden nap, minden órában, minden percben. Ha bárkit is konkrétumok érdekelnének a gyógyulással kapcsolatban, nyugodtan hívjon fel, szívesen segítek.

Tehát bízom abban, hogy sikerült megismerni dióhéjban annak a könyvnek a szerzőjét akinek kitartó és fáradtságot nem ismerő és riportokban bőséges és gazdag 25 évet tudhat maga mögött én azt sajnálom hogy ebbe a kötetbe nem fért bele minden riportja.

A beszélgetést készítette Telek Lajos
Fotó archiv
 
 

The index.php: SIZE[b]: 20,280 MODIFIED: 2017.11.07 21:02:28.MD5: 6524a2f9a562497f53e5508fd98f73c1 STATUS: OK