Úvod / Nyitóoldal
   
 
Oto Psenak  2011-08-21   2,482

Kevéssé ismert fejezete a legújabbkori történelmünknek a Rákosi-féle magyar pártvezetés kiállása a felvidéki magyarság jogaiért. Bár ennek indíttatása kétségkívül a Magyarországi belpolitikai helyzettel függött össze, valószínű, hogy Rákosi és csapata erőfeszítései döntően hozzájárultak ahhoz, hogy a szovjet vezetés nyomást gyakoroljon Gottwaldékra a magyar kisebbség jogainak visszaállítása érdekében.

Jednou z málo známych kapitol našej novodobej histórie je zápas maďarského straníckeho vedenia na čele s Mátyásom Rákosim za práva maďarskej menśiny v Československu v rokoch 1945-1948. Hoci úsilie Rákosiho a jeho druhov bolo nepochybne motivované vnútropolitickými pohnútkami, zdá sa, že práve ich snaženie v rozhodujúcej miere prispelo k tomu, že sovietske vedenie prinútilo Gottwalda a spol. ukončiť konfrontáciu s maďarskou menšinou a pristúpiť k jej zrovnoprávneniu s väčšinovým obyvateľstvom.  

1945 május-június Rákosi levele Dimitrovnak / List M. Rákosiho J. Dimitrovovi (História 5-6/1991 55. old.)
...A csehszlovákiai magyar kisebbség kérdése is sürgőssé válik. Erről már írtam Önnek. A legutóbbi időben tömegével utasítják ki az olyan magyarokat, akik már 1938 előtt ott éltek vagy olt születtek. 50 kilónyi, gondosan átvizsgált poggyászt hozhatnak magukkal. Minthogy a magyar hatóságok nem fogadják be őket, családok százai várnak a döntésre a semleges zónában. Van közöttük sok kommunista, akik mint ilyenek, börtönben ültek. A magyar nyelvű kommunista mozgalmat továbbra sem tűrik, úgyhogy az elvtársak áttértek arra, hogy a magyar nyelvű röpiratokat illegálisan adják ki. Egy ilyen röpiratot csatolok. Az elvtársak megrohamoznak bennünket az intervenció érdekében. Illegális magyar pártlapot akarnak kiadni, hogy álláspontjukat védelmezhessék. Mi erről sürgősen lebeszéltük őket és türelmet prédikálunk nekik. Meg kell mondanom, hogy ez számunkra is egyre nehezebb. A Kisgazdapárttól anyagokat kaptunk, amelyek leírják a magyarok üldöztetését Szlovákiában. A bratiszlavai elvtársak panaszkodnak, hogy a szlovák vezető kommunisták egy jelentős része ebben a kérdésben együtt jár el a Hlinka-gárdából származó demokratákkal. Kérem sürgős intervencióját és tanácsát is, hogy hogyan kezeljük ezt a kérdést. A hallgatás egyre nehezebb számunkra, a reakció pedig rámutat, hogy milyen érthetetlen különbség van a magyarokkal való bánásmódban Jugoszlávia és Szlovákia között. Már Bratiszlavába, illetve Prágába akartunk utazni, de mégsem megyünk addig, amíg nem tudjuk, hogy interveniált-e már ebben a kérdésben, mert egyébként nem vagyunk biztosak az eredményben. Még egyszer kérem, hogy gyorsan avatkozzon be ebbe a kérdésbe...

1945. július 28. Rákosi levele Dimitrovnak / List M. Rákosiho J. Dimitrovovi (História 5-6/1991 57. old.)
"Szigorúan bizalmas.
Kedves Dimitrov elvtárs!
Éppen most érkeztem meg Prágából. A cseh elvtársakkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. Először Siroky, majd Gottwald és Slansky elvtárssal tárgyaltunk. Másnap tárgyalásunk volt a párt elnökségével (Gottwald, Kopecky, Slansky, Nosek belügyminiszter, Zapotocky és Siroky), rajtuk kívül jelen volt a két szlovák miniszter: Soltész és Gyurica, akikkel magyarul beszéltünk.
Közöltük az elvtársakkal, hogy a magyarok kiutasítása Csehszlovákiából óriási politikai csapást jelentene az amúgy sem nagyon erős magyar demokráciára, s egyben megfelelően megerősödne nemcsak a magyar reakció, hanem mindazok az erők is, amelyek ellenzik, hogy a Duna-medencében erős, egészséges demokratikus blokk alakuljon ki.
Mi arra hivatkoztunk, hogy Tito elvtárs diplomáciai képviselője útján közölte a csehszlovák elvtársakkal, hogy ő szívesen látná, ha Csehszlovákiában is úgy kezelnék a magyarokat, mint Jugoszláviában. Rámutattunk Romániára. Hivatkoztunk az Ön véleményére. Közöltük, hogy Molotov elvtárs ugyancsak a mi véleményünk felé hajlik.
A csehszlovák elvtársak elismerték, hogy a magyarokkal szemben Jugoszláviában és Romániában alkalmazott politika alapjában különbözik attól, amit ők terveznek. Elismerték azt is, hogy Molotov és Kisánszki elvtárs az ő magyarokkal szembeni politikájukat illetően bizonyos változtatásokat javasolt. De tagadták, hogy ismerik az Ön véleményét. A mi fejtegetéseinkkel szemben legerősebb érvként azt hozták fel, hogy Sztálin elvtárs - a csehszlovák delegációval június végén folytatott tárgyalásai során - a magyarok kérdésében azt a határozott véleményét fejezte ki, hogy úgy kell kezelni őket, mint a németeket, s a magyarokra célozva állítólag szó szerint a következőket mondta [Az idézet hiányzik]
Az elvtársak azzal is érveltek, hogy nekik a nagyszláv föderációra kell irányt venniük, és ezért tesznek ilyen intézkedéseket a magyarokkal szemben. Ezzel szemben én azt mondtam, hogy egy ilyen föderáció csak akkor lehet erős, ha megnyeri magának a román és a magyar demokráciát. Ezenkívül arra is hivatkoztak, hogy az ő magyarokkal szembeni terveiket, sőt, törvényjavaslataikat is Moszkvában dolgozták ki s azokat Sztálin és Molotov elvtársak jóváhagyták.
A legfontosabb érv, amelyet különösen Gottwald elvtárs húzott alá, az volt, hogy ők ezen a téren már olyan messzire mentek, hogy irányvonaluknak lényeges megváltoztatása egy nagy politikai vereséggel lenne egyenlő, és Csehszlovákiában nem értenék meg.
Első megbeszélésünkön Siroky elvtárs, amikor a magyar demokráciát sújtó súlyos következményekre rámutattunk, kissé ingadozóvá vált. De ezt követően a csehszlovák elvtársak megdolgozták. Az elnökségben Kopeczky elvtárs nagyon agresszív volt velünk szemben és azt állította, hogy a mi kérésünk tulajdonképpen a magyar soviniszta revíziós propaganda és a Szent István-korona elméletének folytatása. Gottwald elvtárs nehézségeink áthidalására azt javasolta, hogy a politika miatt csak nyugodtan támadjuk Csehszlovákiát, sőt a kommunista pártot is. A Kommunista Internacionálét részben azért oszlatták fel, mert az egyes szekciók nemzeti aspirációi nem voltak többé egymással összeegyeztethetők. Én a csehszlovák kommunisták elleni támadásra vonatkozó javaslatokat természetesen visszautasítottam.
A csehszlovák kormány a legközelebbi napokban törvényt bocsát ki, amely minden magyart megfoszt állampolgárságától, s minden egyes magyarnak, a kommunistáknak is egyenként és egyénileg kell kérelmeznie a csehszlovák állampolgárságot. A kormány a legközelebbi napokban javaslatot tesz a magyar kormánynak a lakosságcserére, amelyet mi simán elutasítunk, hiszen Magyarországon nincs megfelelő számú szlovák. (Az elvtársak állandóan a Volga-menti németek elszállításával, az Ukrajna és Lengyelország közötti cserével, stb. érvelnek.)
Rá kell mutatnom, hogy ha a csehszlovákok terve megvalósításra kerül, Jugoszláviában és Romániában is azonnal szőnyegre kerül az ottani magyarok kiutasításának kérdése. Ez Maniu régi követelése és Jugoszláviában a reakció a hős csernagorcokkal és bosnyákokkal operál, és a magyarok kiutasítását követeli, hogy helyükre ezeket a szabadságharcosokat
ültesse. Közöltem a csehszlovák elvtársakkal, hogy ebben a kérdésben közvetlenül Sztálin elvtárshoz fordulok. Kérem tanácsát, mikor tegyük meg ezt a lépést.
Gerő elvtárs, aki ezt a jelentést magával viszi, behatóan ismertetni fogja helyzetünket s így nem kell ismételnem, milyen súlyos csapást jelentene a csehszlovák terv megvalósulása a magyar demokrácia számára...
Meleg kommunista üdvözlettel"

1946. június 21. Feljegyzés a S.A. Lozovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes és J. Horák csehszlovák nagykövet közötti beszélgetésröl / Záznam z besedy námestníka ministra zahr. vecí ZSSR S. A. Lozovského s československým veľvyslancom J. Horákom Советский фактор в Восточной Европе. 1944—1953 гг. В 2-х тт. Документы / Т. 1. 1944—1948 гг. Отв. редактор — Т.В.Волокитина. — М.РОССПЭН 1999
...Horák povedal, že sa dozvedel od F.F. Moločkova o ceste V.M.Molotova do Paríža, preto mu 13. 6. cez protokolárne oddelenie poslal Memorandum o otázke výmeny obyvateľstva medzi Československom a Maďarskom. 27.2.46 čsl. vláda uzatvorila s maď. vládou dohodu o výmene obyvateľstva. Podľa nej sa má z Maďarska do ČSR prisťahovať 100.000 Čechoslovákov a rovnaký počet Maďarov sa má vysťahovať do Maďarska. Hoci podľa posledných štatistických údajov žije v ČSR 500 tisíc Maďarov, z nich je skutočnými Maďarmi 200 — 250.000 a ostatných zapísali za Maďarov Nemci...
Československo silno potrebuje vysťahovať Maďarov žijúcich na jeho území, pretože sa presvedčilo na vlastnej skúsenosti, že napriek všetkým výhodám poskytovaných čsl. vládou maďarskej menšine po 20 rokov, táto nárosdnostná menšina zradila svoju druhú vlasť pri prvej naskytnúcej sa príležitosti. Čsl. vláda a národ nechcú opakovanie Mníchova.
Povedal som mu, že som nevedel o tom, že stihol odovzdať memorandum, ale keďže memorandum odovzdal, otázka je vyčerpaná. Horák ma požiadal o odpovede na niekoľko otázok. Súhlasil som.
Horák sa ma spýtal na názor v súvislosti s návrhom Sociálno-hospodárskej rady vytvoriť komisiu na ochranu národnostných menšín. Odpovedal som, že zatiaľ nemám informácie...

1946. július 1. Feljegyzés A. J. Vysinszkij szovjet ENSZ megbízott találkozójáról V. Clementis csehszlovák külügyminiszterrel / Záznam zo stretnutia sov. veľvyslanca pri OSN A. J. Vyšinského s ministrom zahr. vecí V. Clementisom Советский фактор в Восточной Европе. 1944—1953 гг. В 2-х тт. Документы / Т. 1. 1944—1948 гг. Отв. редактор — Т.В.Волокитина. — М.РОССПЭН 1999
...My - povedal Clementis - sa absolútne neorientujeme v otázkach zahr. vecí a často nevieme, aké stanovisko zaujať. Potrebujeme stálu kuratelu Sov. Zväzu, aby sme vedeli robiť svoju zahr. politiku s väčšou istotou...
Posledná otázka, ktorá zaujímala Clementisa, bola otázka československo-maďarských vzťahov v súvislosti s vysťahovaním Maďarov z Československa. Na otázku Clementisa, ako vplývať na Maďarov v prospech kladného riešenia tejto otázky som Clementisovi povedal, že my predsa len považujeme za správnejšie nájsť riešenie, s ktorým by aj Maďari súhlasili. Čo sa týka Rady ministrov, na čo sa takisto pýtal Clementis v súvislosti s maďarskou otázkou, to odpovedal som v tom zmysle, že diskusia o tejto otázke v Rade ministrov nemôže priniesť očakávané výsledky...

1947. április 5. Rákosi Mátyás Sztálinnak írt levele / List M. Rákosiho J. V. Stalinovi (História 5-6/1991 56. old. PI Arch. 274. f. 10/39. ő.e. 77. 1.)
...A cseh elvtársak bojkottálnak bennünket. Pártkongresszusukra nem hívtak meg minket. Mi nem zavartattuk magunkat ezzel és a múlt év őszén tartott kongresszusunkra meghívtuk őket. Nem jöttek el és üdvözlő levelet sem küldtek...
1947. szeptember 23. Slánsky R. felszólalása a Kominform 1. tanácskozásán Varsóban/ Vystúpenie R. Slánskeho na 1. Porade Kominformy vo Varšave Совещания Коминформа. 1947, 1948, 1949. Документы и материалы — М. РОССПЭН 1998, str. 103
... Národná a demokratická revolúcia [v Československu] prebiehala pod vedením robotníckej triedy, pracujúcich, ktorí v nej boli najväčšmi zainteresovaní. V jej priebehu robotnícka trieda obsadila rad kľúčových pozícií a niektoré jej akcie presiahli hranicu národnej a demokratickej revolúcie. Ako výsledok týchto zmien bol v Československu zavedený režim národnej demokracie... Boj proti reakcii na Slovensku bol zložitý aj kvôli nesprávnej pozícii niektorých slovenských súdruhov. Nepochopili, že národnostná otázka musí byť podriadená všeobecným záujmom robotníckej triedy. Niektorí slovenskí súdruhovia kládli odpor proti obmedzovaniu kompetencií slovenských národných orgánov. Až neskôr pochopili, že zápas so slovenskou reakciou, ku ktorému je potrebná podpora českých progresívnych síl, zodpovedá záujmom slovenského národa...
1947. szeptember 25. Pauker A. a román kommunisták vezetőjének felszólalása a Kominform 1. tanácskozásán Varsóban/ Vystúpenie líderky rumunských komunistov A. Pauker na 1. Porade Kominformy vo Varšave Совещания Коминформа. 1947, 1948, 1949. Документы и материалы — М. РОССПЭН 1998 str. 180
... Súdruh Slánský zazlieval Slovákom, že nepodriadili svoje národnostné požiadavky celkovým záujmom československej demokracie. Slovenský národ bol dlhú dobu utláčaný a utláčané národy bývajú citlivé a nedôverčivé ešte dlhú dobu po oslobodení. Vzniká otázka, ako by mohol slovenský národ dôverovať v to, že politika národnostného útlaku skončila, ak vidí, že Maďari, s ktorými bok po boku žije už mnoho storočí, sú zbavení práv, sú v roli páriov a dokonca sa neprijímajú do komunistickej strany? Hovorí sa, že maďarskí fašisti spôsobili Čechom mnoho utrpenia. No aj Juhoslovanom maďarskí fašisti spôsobili nemenej, ak nie viac útrap. Spomeňme si len na Nový Sad. Napriek tomu Maďari v Juhoslávii sú plne rovnoprávni. Preto si myslíme, že českí súdruhovia musia prehodnotiť svoj postoj k maďarskému problému...
1947. szeptember 26. Slánsky R. felszólalása a Kominform 1. tanácskozásán Varsóban/ Vystúpenie R. Slánskeho na 1. Porade Kominformy vo Varšave Совещания Коминформа. 1947, 1948, 1949. Документы и материалы — М. РОССПЭН 1998 str. 188
...Nemáme v úmysle ukracovať národné práva Slovákov... Viedli sme zápas za to, aby Slováci boli priznaní za samostatný, rovnoprávny národ, aby si sami vládli na svojom území. Súčasná situácia je však taká, že slovenský národ nedokáže vlastnými silami poraziť sily fašizmu a reakcie bez pomoci českých pokrokových síl...
V súvislosti so Slovenskom je potrebné povedať niekoľko slov o vystúpení maďarských súdruhov. Problém Maďarov v ČSR sa značne líši od Sedmohradska, alebo Juhoslávie. Nie je náhoda, že mierová zmluva ustanovuje Československo za národný štát Čechov a Slovákov. Nie je tiež náhoda, že súdr. Vyšinský v mene ZSSR na mierovej konferencii podporil požiadavky ČSR na vysťahovanie Maďarov a pripomenul, že podobná výmena obyvateľstva medzi Poľskom a Ukrajinou dala dobrý príklad. Parížska konferencia uložila, aby sa ČSR a Maďarsko do 6 mesiacov dohodli o presídlení Maďarov do Maďarska. Okrem toho bola medzi ČSR a Maďarskom uzatvorená zmluva o vzájomnej výmene rovnakého počtu Maďarov zo Slovenska a Slovákov z Maďarska.
No žiaľ, Maďarsko v praxi neplní túto dohodu. Je treba pochopiť prečo sme po oslobodení vystúpili s požiadavkou vysídliť všetkým Maďarov a zbavili ich čsl. občianstva. Toto má svoje hlboké korene. Slováci sú relatívne malý národ v porovnaní s Maďarmi.Takmer 1000 rokov sa nachádzali pod maďarským panstvom. Maďarizácia sa uskutočňovala vo formách, akých málo pozná história. Tieto priviedli slovenský národ na pokraj zániku a postupne zatlačili slovenský národ do hôr, urobili z nich postupne národ horalov a pastierov. Existencia maďarskej menšiny v ČSR poslúžila v r. 1938 Horthymu aby s podporou Hitlera a Mussoliniho obsadil značnú časť Slovenska, pričom maďarské obyvateľstvo dotknutých území vo svojej väčšine podporilo okupantov. Na Slovensku nenávisť k Maďarom ako okupantom je stále veľká. Slovenský národ po tejto trpkej skúsenosti vidí v Maďaroch vo svojej krajine trvalú hrozbu revizionizmu a hrozbu pre existenciu svojho národa. Ak chceme správne a spravodlivo riešiť národnostnú otázku, je potrebné myslieť nielen na vlastný národ, ale aj na národné city malého slovanského národa.
Ak dosiahneme pri riešení týchto otázok obojstranné pochopenie sa navzájom, myslím si, že ČSR a komunistická strana ČSR napriek všetkému nájdu v budúcnosti spoločný jazyk s Maďarskom a maďarskými komunistami...
1947. szeptember 26. Révai J. felszólalása a Kominform 1. tanácskozásán Varsóban/ Vystúpenie J. Révaia na 1. Porade Kominformy vo Varšave Совещания Коминформа. 1947, 1948, 1949. Документы и материалы — М. РОССПЭН 1998, 221 old.
1. Csak röviden szeretnék szólni, tudom ugyanis, hogy a vita Magyarország és Csehszlovákia között csupán másodrendű a többi kérdéshez képest, amelyekkel ez a tanácskozás foglalkozik. Számunkra ez a kérdés nem szűken vett magyar nemzetiségi kérdést jelent. Megítélésünk szerint ez a tágabb értelemben vett magyar-csehszlovák együttműködésének a kérdése. Továbbá részét képezi annak a kérdésnek is, tűrhetjük-e, hogy a Duna medence egyes nemzeti-demokratikus országai közt nézeteltérések és ellentétek léteznek, amelyeket a brit-amerikai imperializmus kihasználhat ezen országok egymás ellen állításához. Mi magyar kommunisták készen állunk e kérdés alárendelésének a antiimperialista harc általános érdekeinek. Mikor néhány hónapja Rákosi és Farkas elvtársak megbeszéléseket folytattak Gottwald elvtársal és más csehszlovák elvtársakkal, ők így vetették fel ezt a kérdést.
2. Ami a múltat illeti, én semmiképpen sem akarom megkérdőjelezni Slánsky elvtárs igazát a szlovákok ezeréves elnyomásáról a magyar uralkodó osztályok által. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ugyanolyan elnyomás létezett Erdélyben és az egykori Magyarország jugoszláv területein is. El kell mondanom azt is, hogy a háború alatt a magyarok még rosszabbul viselkedtek a jugoszláv területeken mint Szlovákiában, mégis a jugoszláv elvtársak más nemzetiségi politikát folytatnak mint a csehszlovák elvtársak.
Mivel magyarázzák a cseh kommunisták a magyar kisebbség ellen folytatott nemzetiségi politikájukat? Mindenekelőtt azzal, hogy a magyarok a szudétanémetekkel közösen a fő okozói Csehszlovákia 1938-as szétválásának. Meg kell mondanom, hogy ez meglehetősen egyoldalú megvilágítása Csehszlovákia szétesése valódi okainak. Hogyan lehet ezzel vádolni a németeket és magyarokat és közben elhallgatni a csehszlovák reakció és a szlovák fasizmus szerepét Csehszlovákia szétesésében. Félek, hogy ezek a magyarok ellen irányuló egyoldalú vádak gyengítették a cseh, de főleg a szlovák reakcióval folytatott küzdelmet. Sok szlovák fasiszta ezek mögött húzódott meg, hogy átmentse pozícióját és befolyását.
3. Nem vonom kétségbe, hogy Szlovákiában a magyarok többsége München idejében nem támogatta a Csehszlovák államot, de az sem kérdéses hogy számottevő demokratikus magyar kész volt védeni Csehszlovákiát Hitler és Horthy ellen. Hisz tudvalevő, hogy a csehszlovák KP Szlovákiában nagy befolyással és felkészült pártaktívával bírt a magyar munkások körében. Ezeket a magyar kommunista kádereket, akik 20 éve párttagok, most nem tekintik egyenrangú pártagoknak és sokuknak Csehszlovákia felszabadítása után elutasították felvételi kérelmüket a CsKP-ba. Teljesen nyíltan meg kell mondanom, hogy Szlovákiában létezik egy magyar kommunistákból álló antifasiszta bizottság, amely munkáját illegalitásban kénytelen végezni és amelynek tagjai üldözésnek vannak kitéve a szlovák reakció oldaláról. Vajon ezt normális helyzetnek tekinthetjük-e?
4. A szó azonban nem a múltról van, hanem a jelenről. A csehszlovák elvtársak nem akarják megérteni, hogy egy új Magyarországgal állnak szemben, amellyel barátságra és együttműködésre kell törekedniük. A párizsi békeszerződés úgy határozott, hogy a vitás kérdést a Szlovákia-i magyarokról a két országra bízza. Mindemellett a mi meglátásunk szerint azóta Magyarországon pozitív változások mentek végbe a demokratikus erők javára. Ezt a körülményt figyelembe kell venni a kérdés kezelésénél.
5. Slánsky elvtárs említette, hogy a szlovákoknak sincsenek nemzetiségi jogai Magyarországon (iskolák, folyóiratok, szervezetek). Kijelentem, hogy készségesen vállalnánk egy olyan szerződést, amely a Szlovákia-i magyaroknak egyforma jogokat biztosítana, mint amilyen a Magyarország-i szlovákokat megilleti. Magyarországon a szlovákok egy szláv antifasiszta szervezetben tömörültek, saját folyóiratuk van és a Magyar Köztársaság egyenrangú állampolgárai. A Szlovákia-i magyarok meg vannak fosztva szavazati joguktól, míg a Magyarországi szlovákok birtokában vannak e joguknak és többségükben a kommunista jelöltekre szavaztak, akik közül több szlovák is van.
6. Nem lehet normálisnak tekinteni a CsKP és a magyar KP közötti kapcsolatokat, még ha ebben a legutóbbi időben némi javulás tapasztalható is. Ezek nem felelnek meg az internacionalizmus eszméinek. A CsKP utolsó kongresszusára nem voltak meghíva képviselőink annak ellenére, hogy szomszédokról van szó. Mikor ennek okairól érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy meghívókat csak a szláv ill. a győztes államok pártainak küldtek. Ebből az következik hogy csehszlovák elvtársaink felosztották a kommunista pártokat a győztes országok pártjaira és a vesztesekére. Ami azt jelenti, hogy a csehszlovák elvtársak rávetítik a kapitalista országok között a múltban meglevő ellenségeskedést a kommunista pártok közötti kapcsolatokra.
Annak ellenére, hogy nem voltunk meghíva a CsKP utolsó kongresszusára, a mi pártunk központi bizottsága meghívta a CsKP képviselőit pártunk 3. kongresszusára. Sajnálatos, hogy nemhogy nem jöttek el a csehszlovák elvtársak, de üdvözletüket sem küldték el, sőt egyáltalán semmilyen választ sem kaptunk a meghívásunkra.
7. Az a véleményünk, hogy a csehszlovák elvtársak viselkedése a szláv szolidaritás helytelen értelmezéséből fakad. Bár magam nem tartozom szláv nemzethez, bátorkodom hangot adni véleményemnek, hogy a szláv szolidaritás nem etnográfikus értelemben értendő és mindenekelőtt a szociális fejlődésben élén haladó progresszív nemzetek szolidaritását jelenti. Ebből kifolyólag helytelen lenne a szláv nemzetek közül kirekeszteni más demokratikus nemzeteket kizárólag a nem szláv voltuk okán, ellenkezőleg, arra kell törekedni, hogy más demokratikus nemzetek is csatlakozzanak ehhez az imperializmus ellen szövetkezett szláv nemzetek uniójához. Úgy vélem, hogy a szláv egység minden más interpretációja a burzsoá nacionalizmus irányába mutat.
8. A csehszlovák és a magyar demokráciák között meglevő vitát mielőbb az angol-amerikai imperializmus elleni közös harc szempontjából kell megoldani. A tájékoztató felszólalásomban már utaltam arra, hogy készen állunk a tárgyalásokra. Értjük a csehszlovák elvtársak nehézségeit, amelyek abból erednek, hogy ezt a politikát már három éve folytatják. Megértjük, hogy a csehszlovák kommunisták belpolitikai okokból most nem szánják rá magukat egy éles váltásra. Mindezzel együtt egy ilyen fordulat elengedhetetlen.

Mi magyar kommunisták, készen állunk csehszlovák elvtársainkkal megtalálni a közös utat a kérdés rendezéséhez a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapján.
1947. szeptember 26 Bašťovanský Š. felszólalása a Kominform 1. tanácskozásán Varsóban/ Vystúpenie Š. Bašťovanského na 1. Porade Kominformy vo Varšave Совещания Коминформа. 1947, 1948, 1949. Документы и материалы — М. РОССПЭН 1998, str. 224
V utorok sa v Prahe uskutoční debata o ratifikácii mierovej zmluvy s Maďarskom. 5. článok mierovej zmluvy hovorí: Maďarsko začne rozhovory s Československom s cieľom nájsť riešenie otázky občanov maďarského etnického pôvodu, ktorí s súlade so zmluvou o výmene obyvateľstva z 27. januára 1947 neboli určení na vysídlenie do Maďarska. Ak sa do 6 mesiacov nedosiahne dohoda, ČSR má právo sa obrátiť znova k Rade ministrov zahraničných vecí.
Požiadavka čsl. delegácie na vysídlenie 200.000 Maďarov bola na mierovej konferencii podporená zo strany sovietskej delegácie súdr. Vyšinským a tento fakt svedčí o tom, že naša požiadavka v nijakej miere nie je diktovaná úzkonárodnými, alebo šovinistickými pohnútkami. Čsl. delegácia je nútená vyhlásiť, že vystúpenie súdr. Révaia je namierené proti mierovej zmluve. Udivuje predovšetkým tón jeho vystúpenia. Súdr. Révai stavia vec do takého svetla, akokeby túto otázku otvorili československé reakčné a fašistické elementy. Toto nie je pravda. Táto požiadavka bola obsiahnutá už v košickom vládnom programe a bola rozpracovaná v Moskve z iniciatívy súdr. Gottwalda. Čo sa týka mierovej zmluvy, tak jej rozhodntia je povinné plniť aj nové demokratické Maďarsko. Súdr. Révai hovoril o nelegálnych antifašistických organizáciách Maďarov a Slovensku, ale z našich údajov vyplýva, že činnosť týchto organizácií bola smerovaná proti Československu. Súdr. Révai hovorí o Komunistickej strane Československa, ale zabúda, že sa v nej nachádzajú aj Slováci. Je nám ľúto, že maďarskí súdruhovia otvárajú túto otázku, nakoľko to znamená začiatok revízie mierovej zmluvy. Je ešte smutnejšie, že tak činia teraz, keď sa situácia na Slovensku zhoršila a ich iniciatíva prospeje jedine reakcii. Ak by sme sa dnes odhodlali ustúpiť od článkov mierovej zmluvy, to by mohlo mať následky, za ktoré nikto nie je ochotný vziať na seba zodpovednosť. Počas návštevy súdr. Rákosiho v Prahe bola dosiahnutá dohoda, že v príhodnú chvíľu komnistická strana Česksolovenska vyšle svoju delegáciu do Budapešti na priame rozhovory s cieľom vyriešenia tejto otázky. Z vystúpenia súdr. Révaia vzniká dojem, že maďarskí súdruhovia nechcú brať ohľad na ťažkosti československých komunistov.
1947. október 22. A csehszlovák külügyminisztérium memoranduma az államközi szerzödés által elöirányzott lakosságcsere bonyolításáról / Memorandum čsl. ministerstva zahr. vecí o priebehu plnenia dohody o výmene obyvateľstva Советский фактор в Восточной Европе. 1944—1953 гг. В 2-х тт. Документы / Т. 1. 1944—1948 гг. Отв. редактор — Т.В.Волокитина. — М.РОССПЭН 1999
História Maďarska a maď. národa vo všeobecnosti sa vyvinula tak, že skúšobným kameňom maďarskej demokracie sa stala predovšetkým národnostná otázka. Bolo tomu tak v r. 1848 ako v r. 1918 ako aj v súčasnosti. Zvlášť sa to týka vzťahov k Československu a Slovákom. Preto je jasné, že z hľadiska maď. demokracie je užitočné, aby revizionizmus, ktorý bol a je objektívnou bázou a živnou pôdou reakcie bol raz navždy zničený. Nedávna skúsenosť ukazuje, že vo vzťahoch československo-maďarských sa to dá dosiahnuť jedine úplnou likvidáciou problému maďarskej menšiny v ČSR. Keďže uznávali sme a uznávame podstatný rozdiel, ktorý bol v minulosti medzi problémom Nemecka a Maďarska, aj napriek tomu, že staré Maďarsko v minulosti išlo spoločne s imperialistickým Nemeckom, hľadali sme na riešenie maďarskej menšiny spôsob odlišný od likvidácie nemeckej menšiny.
Hľadali sme spôsob, ktorý by nepoškodil maďarskú demokraciu, pretože pre tú skutočnú maď. demokraciu je Nemecko rovnakou hrozbou, ako pre československú. Po vyriešení otvorených otázok budú záujmy skutočne demokratického Maďarska a ČSR totožné...
Dohoda o výmene obyvateľstva z 27. februára 1946 spolu s reslovakizáciou a spolu s článkom 5 Mierovej zmluy s Maďarskom reprezentujú čiastkové riešenia maďarského problému v ČSR... a boli maďarskou stranou od začiatku narúšané...
Hneď v deň podpísania dohody o výmene obyvateľstva námestník ministra zahr. vecí začal v Budapešti rozhovory o o možnosti úplného riešenia tohoto problému a navrhol, aby Maďarsko prijalo ešte ďalšich 200 tisíc etnických Maďarov zo Slovenska, ktorým vyplatia kompenzácie za všetok majetok zanechaný v ČSR... Okrem toho ponúkol pomoc Československa v povojnovej rekonštrukcii krajiny. Tieto návrhy boli z maďarskej strany odmietnuté. Preto sa čsl. vláda rozhodla svoje návrhy riešenia odovzdať Parížskej mierovej konferencii...

1948. június 19. Feljegyzés V. Molotov szovjet külügyminiszter beszélgetéséröl B. Laštovička csehszlovák nagykövettel / Záznam ministra zahr. vecí ZSSR V. Molotova o rozhovore s čsl. veľvyslancom B. Laštovičkom Советский фактор в Восточной Европе. 1944—1953 гг. В 2-х тт. Документы / Т. 1. 1944—1948 гг. Отв. редактор — Т.В.Волокитина. — М.РОССПЭН 1999
... Potom Laštovička z vlastnej iniciatívy obrátil reč na vzťahy ČSR s Maďarskom.
Molotov sa pýta, či ide o vyriešenie sporných otázok.
Laštovička hovorí, že v rozhovore s ním Gottwald povedal, že po prijatí novej ústavy čsl. vláda zabezpečí pre maď. menšinu rovnaké práva, aké majú podľa úsavy vśetci obyvatelia ČSR. Gottwald si myslí, že maďarská otázka v ČSR je vnútropolitická otázka.
Molotov sa pýta, či Gottwald dúfa v uzavretie dohody v otázke maďarskej menšiny.
Laštovička odpovedá, že Gottwald to chce. Nový predseda vlády Zápotocký vyhlásil, že vyriešenie otázky maď. menšiny je jedným z cieľov vlády...

1949. október 30. Feljegyzés N. G. Novikov pozsonyi szovjet konzul beszélgetéséröl V. Siroky miniszterelnök-helyetessel/ Záznam z besedy gen. konzula ZSSR v Bratislave N. G. Novikova s podpredsedom vlády V. Širokým o vysídľovaní maďarských rodín do českého pohraničia Советский фактор в Восточной Европе. 1944—1953 гг. В 2-х тт. Документы / Т. 2. 1949—1953 гг. Отв. редактор — Т.В.Волокитина. — М. РОССПЭН 2002
V čase osláv z príležitosti otvorenia Trate mládeže sa 30. októbra uskutočnila v Sliači beseda s podpredsedom vlády Širokým, ktorý povedal nasledovné:

1. Presídlenie časti maďarského obyvateľstva z južných oblastí do Čiech je pozastavené.
Podľa uznesenia ÚV KSČ sa má presídliť do Čiech len 150-180 rodín maďarských kulakov - klaborantov, pôvodne určených na výmenu za slovenské obyvateľstvo žijúce v Maďarsku.
V súvislosti s čsl.-maďarskou dohodou o ukončení výmeny obyvateľstva títo ľudia ostali na Slovensku, ale ich pôda, ako osôb určených na výmenu, nebola dotknutá prebiehajúcou pozemkovou reformou. Do tejto skupiny patrili ľudia odsúdený čsl. súdmi za spoluprácu s maďarskými fašistami.
Pri praktickom uskutočňovaní tohoto zámeru sa slovenské orgány dopustili chýb. Povereníctvo vnútra rozšírilo zoznam osôb určených na vysídlenie na 600 maď. rodín. Ocitli sa tam i ľudia, ktorí podľa uznesenia ÚV KSČ tam nepatrili. Široký podčiarkol, že pri riešení tejto otázky sa prejavil slovenský nacionalizmus tak zdola, ako aj zhora, ale nemenoval konkrétnych ľudí. Podľa jeho názoru sa v aparáte povereníctva vnútra vyskytujú nepriateľské elementy, ktoré úmyselne chceli vyostriť československo-maďarské vzťahy. V rozhovore Široký ďalej uviedol, že sa o týchto chybách dozvedel, keď sa už 26 maď. rodín nachádzalo vo vagónoch a boli pripravení k vysídleniu. Dal urgantný príkaz ukončiť ďalšie vysídľovanie. Tých 26 maď. rodín, aby sa zachovala autorita čsl. štátnych orgánov, nevrátili späť do ich domovov, ale umiestnili na štátne majetky v Šamoríne (30 km od Bratislavy).
Vysídľovanie nespoľahlivých elementov spomedzi maď. obyvateľstva z pohraničných oblastí Slovenska sa bude uskutočovať prísne podľa triedneho príznaku a podľa zoznamov vopred odsúhlasených centrálnymi orgánmi.
Široký poukázal tiež na zbytočnú nervozitu maď. generálneho konzula v Bratislave Vándora. Za chyby dopustené počas vysídľovania určitej skupiny maď. obyvateľov do Čiech bude povereník vnútra Okáli potrestaný straníckym trestom.

2. Zakladanie Jednotných roľníckych družstiev na Slovensku prebieha úspešne, oveľa lepšie než sa predpokladalo...

 
 

The index.php: SIZE[b]: 20,414 MODIFIED: 2018.06.10 13:28:21.MD5: c02334ce96713ec2382c9504b68e1856 STATUS: OK