Watson.sk Logo

Az ógyallai zsidóság története (Dr. Raab Ferenc munkái alapján)

Ógyalla zsidó közössége a 18. század végén telepedett le, 1914-ben saját templomot épített, 1944-ben pedig szinte teljesen elpusztult: a mintegy 125 főnyi közösségből mindössze tíz ember tért haza. E cikk Dr. Raab Ferenc két munkáján alapul. Az ógyallai–hurbanovói zsidóság története (Komárno, 1993) – rövid füzet szlovák nyelvű összefoglalóval és az áldozatok névsorával. A komáromi zsidók múltja és jelene (KT Kiadó, Komárno, 2000) – a komáromi hitközség története, amely több ponton Ógyallát is érinti. Raab Ferenc maga is holokauszt-túlélő volt. Füzete előszavában így írt: „Porladó és pusztuló romok között botorkálok, s az ógyallai zsidó közösségre gondolok, emléküket írásban visszaidézem.”

A letelepedés (18. század vége – 1850) Az első zsidó családok a 18. század végén tűntek fel Ógyalla környékén. Raab szerint a gazdagon termő síkság és a Duna közelsége vonzotta őket. Zsidók akkoriban csak olyan földesúri birtokon telepedhettek le, amelynek zsidótartási joga volt. Ógyallán ilyen volt az Ordódy-féle birtok, de hasonló kiváltsággal bírt a győri káptalan is. Az 1790–1850 közötti években a közösség 40–45 főre, azaz 20–22 családra nőtt. A leggyakoribb nevek: Fischer, Quittner, Salczer, Steiner és Wollner. Ógyallán született két ismert testvér is a Zsidó Lexikon szerint: Schiller Zsigmond (1847–1920) újságíró és botanikus; Schiller Henrik (1851–1924) ügyvéd, újságíró, később a Pester Lloyd főmunkatársa.

A hitközség megszervezése (1830–1911) A tíz nagykorú férfiból álló imaközösség (minjen) az 1830-as években alakult hitközséggé (kehila). Első vezetője Fried Meir rabbi lett. Fried Meir 1790-ben született a morvaországi Boskovitzban, és a pozsonyi Chatam Sofer-féle jesiván tanult. 1835-ben érkezett Ógyallára, és 1859-ben bekövetkezett haláláig vezette a közösséget. Az ő ösztönzésére alakult meg a Chevra Kadisa, a temetkezési egyesület, a hitközség egyik legfontosabb intézménye. A hitélet ápolásában Katz Jakab kántor játszott fontos szerepet. A temetőt Reichenthál József, a temetkezési egyesület elnöke gondozta „nagy körültekintéssel”.

Polgárok, mecénások és a templom (1892–1914) A századfordulón néhány jómódú, vállalkozó szellemű zsidó polgár neve a mezőváros határain túl is ismert volt: Steiner Mihály, Sümeg Ernő, dr. Trebitsch Mór és Wollner Adolf. Báró Hirsch Móric 1892-ben érkezett Ógyallára, vasútépítési tervekkel. Megvásárolta özv. Tahyné és veje, Jankovics Aladár birtokát. 1896-ban ismét Ógyallán járt, és a tárgyalások közben váratlanul elhunyt; a komáromi könyv szerint 1896. április 21-én. Földi maradványait idegenben temették el. Péterházi Steiner Mihály (1843–1932) ógyallai nagybirtokos volt, a közösség legnagyobb jótevője. 1905-ben „péterházi” nemesi előnevet kapott. Kastélya, az 1901-ben francia barokk stílusban épült úrilak, Raab idejében is megőrizte mutatós külsejét.

Az 1914-es templom. Steiner Mihály, Wollner Adolf fakereskedő és Sümeg Ernő földbirtokos jelentős adományából 1914-ben mutatós templom épült a Zsidótemplom utcában. Raab Mózes könyvéből idézi a mottót: „Építsetek számomra szentélyt, hogy köztetek lakozzam.”

A közösség virágzása (1914–1938) Az első világháború csatamezőin a közösség 15 tagja harcolt. 1920 és 1936 között Ógyallán 38 zsidó család élt, összesen 110 fő, köztük 37 adófizető. A hitközséget tízfős vezetőség irányította, Raab szavaival „önzetlen áldozatokra mindig hajlamos” emberek: Fischer Adolf, Fischer Rudolf, Fried Fülöp, Halmos Áron, Hoffmann Fülöp, Salczer Mór, Steiner Mihály, dr. Trebitsch Móric, Weisz Lajos, Wollner Ignác. A közösség számára pótolhatatlan veszteség volt Steiner Mihály halála 1932-ben.

Próbatétel (1938–1945) Az 1938-as magyar visszacsatolás után négy-öt év alatt szétesett a kisváros kölcsönös tisztelete. Raab így írja: „Az emberek lassan, de szemlátomást eltávolodtak egymástól.” A korlátozó intézkedések az országos minta szerint követték egymást.

Munkaszolgálat: 22 ógyallai zsidó férfit vittek munkaszolgálatra, ahol „csákánnyal és lapáttal” kellett bizonyítaniuk hazaszeretetüket.
Gettósítás, 1944 május: a csendőrség összegyűjtötte a zsidóságot. Öregek, betegek és lábadozók gyalog, néhányan parasztszekéren meneteltek Perbete felé.
Deportálás, 1944 június: vagyonuktól megfosztva, szidalmak közepette vagonokba zsúfolták őket Perbete állomásán.
Auschwitz: többnapos út után Oświęcimbe érkeztek, ahol az „Arbeit macht frei” felirat fogadta őket.

Raab kiemeli a túlélők keserűségét is: ismerőseik, barátaik közönyét „példátlan árulásként” élték meg. A táborok kapui csak 1945 tavaszán nyíltak meg a kevés túlélő előtt.

A túlélők és az emlékezés (1945–1979) A 125 főnyi ógyallai közösségből mindössze 10 ember tért vissza. Hamar belátták, hogy ennyien nem tarthatnak fenn hitközséget, és ehhez a pozsonyi központ jóváhagyása is kellett. Az emlékmű nemcsak az ógyallai, hanem a közeli Bagota, Martos és Szentpéter elhurcolt zsidóinak is emléket állított. Ez volt a kis közösség utolsó közös tette, Wollner Géza megbízott közreműködésével. Az oszlopon a Tízparancsolat szava állt: „Ne ölj!” Raab füzete név szerint közli az áldozatokat. Ógyalláról többek között a Fischer, Halmos, Löwensohn, Quittner, Salzer, Schwitzer, Steiner, Weinberger és Wollner családok tagjai szerepelnek a listán. A dunamocsi katolikus temetőben 1992. július 19-én külön kőtábla örökíti meg a falu 37 auschwitzi áldozatát.

Ógyalla a komáromi könyvben A 2000-es komáromi könyv három ponton egészíti ki az ógyallai füzetet.

Hirsch Móric halála. A komáromi krónika pontos dátumot ad: „1896. április 21-én Ógyallán meghal a nagy emberbarát és mecénás, Hirsch Móricz báró.”
Az emléktáblák eredete. A könyv szerint a táblákat az 1945-ben visszatért zsidók állították közadakozásból. A komáromi hitközség 1978-ban döntött az áthelyezésükről, „szükségesnek és humánusnak” tartva azt. A könyv képet is közöl „Az ógyallai, bagotai, martosi és komáromszentpéteri mártírok emléktáblája” címmel.
A sírok áthelyezése. A komáromi temető nyilvántartása szerint 1976-ban Ógyalláról 8 elhunytat és 80 sírkövet szállítottak át Komáromba.

Zárszó: Raab 1993-ban a pusztuló ógyallai temetőt „élő mementónak” nevezte, megmentését pedig „példamutató erkölcsi feladatnak”. Füzetét így zárta: „Az ártatlan áldozatok emléke él és élni fog!”

Eltérések a forrásokban: A hitközség megalakulását a magyar szöveg 1830-ra, a szlovák összefoglaló 1836-ra teszi. Fried Meir rabbi 1835-ben érkezett, ezért az 1836 valószínűbb, de a füzet ezt nem dönti el. Az emlékmű 180 nevet tartalmazott, a közösség pedig 125 fős volt. A különbség abból adódik, hogy a táblák Bagota, Martos és Szentpéter áldozatait is felsorolják. A füzet a táborok megnyitását 1945 májusára teszi. Auschwitzot a valóságban már 1945. január 27-én felszabadították, a túlélők egy része azonban más táborokban érte meg a háború végét.

Források
Dr. Raab Ferenc: Az ógyallai–hurbanovói zsidóság története. Komárno, 1993.
Dr. Raab Ferenc: A komáromi zsidók múltja és jelene. KT Kiadó, Komárno, 2000. ISBN 80-8056-192-3.
Raab saját forrásai: Magyarország vármegyéi és városai – Komárom vármegye (1907); Zsidó Lexikon (Budapest; Raab 1923-as kiadást jelöl).
Az ógyallai zsidóság története a Watson.sk kronológiában:

Posledné čítané / Legutóbb olvasott / Last seen:
01:56:31 Magyarnak lenni a nagyvilágban – Vicky Wilfing felnőttfilmes színésznő [2025-05-06; 3,397 x]
01:50:10 A Trafik.sk internetes portál története [2025-08-28; 12,837 x]
01:48:41 A felvidéki ember – Cs.Szabó László esszéje [2013-02-02; 1,801 x]
01:47:26 Nedorozumenie s kosením sa vysvetlilo. Je to OK. Pre severný Balkán určite... [2021-07-03; 2,171 x]
01:47:25 Arcanum prichádza do Nitry. Historické noviny čaká digitalizácia [2026-11-03; 136 x]
01:47:25 Poslanec mestského zastupiteľstva skladal účty pred početným publikom [2013-09-21; 3,939 x]
01:44:37 Jeden hazarduje s našimi peniazmi, druhá nás vodí za nos. Nebude to mať ľahké ten, kto sa bude rozho... [2026-10-18; 1,038 x]
01:44:37 Kniha týždňa: Scott E. Page – The Model Thinker: What You Need to Know to Make Data Work for You (20... [2026-10-27; 132 x]
01:44:37 Trinásť rokov do konca večnosti, alebo dokedy pretrvali Trvalé hodnoty [2026-10-17; 200 x]
01:44:36 Analytický pohľad na voľby do mestského zastupiteľstva v Nových Zámkoch v komunálnych voľbách 2026... [2026-11-04; 527 x]
01:44:36 Pre pamätníkov: Devízový prísľub. Čo bol a na čo slúžil [2026-10-04; 356 x]
01:44:36 Keď ambície narazia na realitu: Salónny aktivista po dvadsiatich rokoch opäť hodil uterák [2026-10-18; 500 x]
01:44:36 Primátor by to chcel dotiahnuť do volieb bez toho, aby sa musel vyjadriť k baterkárni... [2026-10-14; 422 x]
01:44:36 Odišiel jeden z privatizérov Elektrosvitu Ján Dolobáč (1951 – 2026) [2026-10-12; 477 x]
01:44:36 Andrej Sacharov (1921–1989) a jeho doba [2026-11-06; 54 x]
01:44:36 Pozvánka: Hollywood Café Piatok 30. októbra 2026 o 18:00 debata so Samom Marcom, autorom knihy Sociá... [2026-10-27; 150 x]
01:44:36 Skládka Gbely-Cunín. Po stopách jednej kauzy [2026-10-28; 181 x]
01:44:36 História novozámockej webovej stránky NZONLINE.SK [2026-03-02; 909 x]
01:44:36 Az ógyallai zsidóság története (Dr. Raab Ferenc munkái alapján) [2026-10-25; 169 x]
01:44:36 Jubileum novozámockého kronikára. Sándor Strba 80-ročný [2026-10-17; 279 x]
01:44:36 Falzum odhalené pred 105 rokmi máta dodnes: Protokoly sionských mudrcov [2026-11-04; 82 x]
01:44:36 Galéria umenia pozýva: Výtvarná pozostalosť Jánosa Thaina [2026-10-29; 120 x]
01:44:36 V novozámockej nemocnici sa začalo očkovanie proti Covidu [2026-10-08; 301 x]
01:44:36 Megjelent az ógyallai Parabola augusztusi száma [2026-10-25; 140 x]
01:44:36 Bielym plášťom komunálna politika nesvedčí. Prečo by lekári nemali kandidovať do mestského zastupite... [2026-10-16; 362 x]
01:44:36 Odkaz vo fľaši z roku 1943 [2026-10-04; 288 x]
01:44:36 Výsledky volieb do Zastupiteľstva NSK konaných 24. 10. 2026 [2026-10-31; 384 x]
01:44:36 Zomrela ikona sovietskej perestrojky šarlatán Anatolij Kašpirovskij (1939-2026) [2026-10-08; 354 x]
01:44:35 Nové Zámky nesklamali. Voľby vyhrala primátorova teta [2026-10-25; 567 x]
01:44:35 Novozámčania opäť vyzvali primátora, aby mesto neostalo bokom pri posudzovaní baterkárne v Šuranoch... [2026-10-18; 913 x]
01:44:35 Komunálna kampaň v Nových Zámkoch. Bude sa kradnúť ďalej? [2026-10-08; 1,336 x]
01:44:35 Československé siroty hľadajú svoje dejiny [2026-10-30; 147 x]
01:44:35 Ženy po 40-ke v krajine, ktorá vedie krvavú vojnu voči susedom [2026-10-20; 295 x]
01:44:35 Od lotyšských pasov k Valdaju... Čo nám napísal Alex... (Aktualizované) [2026-10-07; 277 x]
01:44:34 Archív okresných novín Chýrnik od r. 2008 [2013-04-13; 9,188 x]
01:44:34 Dobossy László (1910-1999) és Érsekújvár [2026-10-22; 177 x]
01:44:33 Historické názvy novozámockých ulíc / Történelmi utcanevek Érsekújvárban [2012-11-27; 14,231 x]
01:44:33 Helytörténeti kiadványok az érsekújvári járás településeiről / Miestopisné publikácie o obciach novo... [2013-04-26; 9,577 x]
01:44:33 Pázmány Péter Gimnázium évkönyvei, közlönyei és értesítői / Ročenky, výročné správy a oznamy novozám... [2013-01-27; 8,617 x]
01:44:33 Bibliotéka Kaláka - Aktuális könyvjegyzék / Aktualizovaný zoznam kníh [2012-09-18; 53,576 x]
01:44:33 Az Érsekújvárból 1947-ben elűzött és kitelepített lakosok névsora / Menný zoznam Novozámčanov vyhnan... [2012-11-07; 16,832 x]
01:44:33 Egy csésze kávé... Telek Lajos rovata a Watson.sk-n [2013-11-18; 21,169 x]
01:44:32 Az érsekújvári Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok története / História literárno-kultúrnyc... [2013-01-05; 9,915 x]
01:44:32 Novozámocký týždenník Slobodný občan (1990) / Szabad Polgár c. érsekújvári hetilap (1990)... [2013-09-26; 8,153 x]
01:44:32 A "Sárai Zoltán" rendőrségi dosszié / Policajný spis "Zoltán Sárai" [2013-04-29; 13,316 x]
01:44:32 A teljes Holbay László életmű a Watson.sk-n [2013-01-13; 127,903 x]
01:44:32 Senki sincs elfeledve. A holokauszt érsekújvári áldozatainak névsora / Nikto nie je zabudnutý. Zozna... [2011-06-19; 13,400 x]
01:44:32 Vágovits Gyula albumai / Albumy Gyulu Vágovitsa [2013-01-30; 10,063 x]
01:44:32 Szabó László: Érsekújvári albumok [2013-01-28; 8,737 x]
01:44:31 Légióból a polgármesteri székért: Nagyudvarnok színes jelöltje [2026-10-07; 378 x]