Interjú a frontról: beszélgetés Traski Viktor ukrán önkéntessel

Telek Lajos

25-12-31

550

Traski Viktor egy ukrajnai magyar származású matematikus és fizikus, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének docense. 38 éves, kétgyermekes édesapa. Anyanyelvi szinten beszél magyarul és ukránul, identitását következetesen „ukrajnai magyarként” határozza meg. A 2022-ben kitört orosz–ukrán háború idején önként jelentkezett katonai szolgálatra. A tüzérségnél szolgál, ahol matematikai és fizikai ismereteit is hasznosítani tudja. A beszélgetést 2025 novemberében rögzítettük.

Viktor, hogyan látja, változott-e a hadviselés az ukrán és az orosz oldalon az önök szektorában? A fronton harcoló katonának nehéz megítélnie a teljes képet, hiszen mi csak egy kis szeletet látunk az eseményekből, így tévedhetünk azzal kapcsolatban, mi zajlik a teljes frontvonalon. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy az orosz támadások alábbhagytak, megtört a lendületük. Úgy tűnik, most inkább a védekezésre összpontosítanak: akadályokat építenek és elaknásítják a területet maguk előtt, valószínűleg a mi támadásunkra készülve. A tüzérségi csapások száma és a harcok intenzitása is jelentősen, talán harmadára csökkent a téli időszakhoz képest.

A fronton is megemlékeztek Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról. Január 1-jén a kárpátaljai magyar katonák a lövészárokban szavalták el a Nemzeti dal első versszakát. Elárulná, hogyan született meg az ötlet, és mi a videó üzenete?
Fedir Sándor professzor úr vetette fel az ötletet. Én azonnal támogattam, mondtam, hogy rám mindenképp számíthatnak. Nagyon örültem, hogy sikerült összehoznunk ezt a rövid videót. Hogy mit üzen? Elsősorban azt, hogy a történelem ismétli önmagát. Ahogy annak idején Petőfi Sándor és társai a szabadságért harcoltak, úgy most mi is a szabadságunkat védjük. Ez egy önvédelmi háború, ami valójában szabadságharc. Azért küzdünk, hogy szabad emberekként élhessünk, és a gyermekeinknek is meglegyen a választásuk: itt éljenek-e vagy máshol. Ez már az ő döntésük lesz, de ne a félelem, hanem a szabad akarat vezérelje őket. Ezt a gondolatot, a régi és a mostani szabadságharc párhuzamát szerettük volna összekapcsolni.

A Magyar Tudományos Akadémia kitüntetéséről már a fronton értesült. A háború miatt nem tudta személyesen átvenni a díjat, de úgy tudom, videóüzenetben köszönte meg az elismerést. A pályázatot még a háború kitörése előtt adtam be, a döntésről pedig március végén érkezett az értesítés. Mivel nem volt internetkapcsolatom, az e-mailt nem tudtam megnyitni; a feleségem és az igazgató úr írtak SMS-t, gratulálva a díjhoz. Természetesen nagyon szerettem volna személyesen átvenni, de erre nem volt lehetőség. Ezért legalább egy rövid videóüzenet formájában szerettem volna köszönetet mondani mindazoknak, akik rám szavaztak és megtiszteltek ezzel a díjjal.

"Jobban senki nem akarja a békét a fronton harcoló katonáknál” – nyilatkozta egy korábbi interjúban. A katona mindkét oldalon parancsot teljesít. Ön Ukrajnáért harcol. Hogyan látja, megnyerheti Ukrajna ezt a háborút? Vannak, akik annak drukkolnak, hogy ez a háború még nagyon sokáig elhúzódjon. De szerintem nálunk, a fronton lévő katonáknál jobban senki sem szeretné a békét, és azt, hogy mindannyian épségben hazatérhessünk a családunkhoz.

Köszönöm az interjút Telek Lajos